Gyümölcsfajtáink [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Gyümölcsösüzemeink ​szakirányítóinak és a haszonból vagy kedvtelésből kertészkedőknek egyaránt érdekfeszítő téma a fajtaismeret. Hiszen azt, hogy mit kíván, mire és mennyire képes a gyümölcsfa, azt fajtatulajdonságai határozzák meg. Akár nagy ültetvényt tervezünk, akár kiskertünkbe ültetünk, jól gondoljuk meg, hogy mit, hiszen hosszú évekre lesz a növény partner. Gyorsuló korunkban pedig a fajták, változatok, klónok hamar váltják egymást, a már kipróbáltak helyett újabbakat, divatosabbakat kell telepíteni. Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet szerzői munkaközössége 18 gyümölcsfaj közel 600 fajtáját ismertet e kötetben, a termesztési és piaci tulajdonságokra helyezve a hangsúlyt. A fontosabb fajták leírása egységes, a fajta származását, idényét és típusát, gyümölcsének és áruértékének, illetve hajtásrendszerének jellemzőit tartalmazza azonos sorrendben. A termesztési tulajdonságok is azonos elvek szerint találhatók meg. Csupán egymondatos a fajtahasználat célja szerinti ajánlás. A kevésbé fontos fajtákat röviden, a gyakorlati alkalmazás szempontjából a lényegre összpontosítva ismertetik. Különösen fontosak a reményteljes külföldi fajtákról és fajtajelöltekről szóló leírások. A fajtaleírások részletessége a faj jellegzetessége szerint változó. A világszerte elterjedt, nagyszámú pomológiai fajtával képviselt alma, körte, őszibarack esetében zömmel a „világfajtákra” támaszkodnak a szerzők. A bogyósok és különösen a héjasok esetében viszont kevesebbet ismertetnek, mivel a termelő is kevesebb „fajtaproblémával” találkozik. Részletes továbbá az olyan fajok ismertetése is, mint a cseresznye és a meggy, amelyek fajtautánpótlása élő, haza nemesítés eredménye. Még kimerítőbb – néha kutatói jellegű – ismertetés található a szilváról és a kajsziról, mert a fajtaválaszték kialakulása hazai kutatások alapján még folyik. A fajták – különösképpen a névváltozataik és idegen nyelvű változataik – közt való eligazodást a fajtanévmutató szolgálja. A fajtaleírásokban alkalmazott fogalmak, az egyébként ritkán használt kifejezések és idegen terminus technikusok jelentése a betűrend szerinti magyarázatos tárgymutatóban található meg.