II. Növénytermesztési tudományos nap [antikvár]

ELOSZO A hazai mezőgazdaság és különösen a hazai növénytermesztés évtizedek óta az egyik legnagyobb kihívás előtt áll napjainkban: mennyiségi, minőségi szempontból egyaránt meg kell, hogy feleljen az Európai Unióhoz való csatlakozás feltétekendszerének. A magyar növénytermesztés versenyképességének növelése az EU-n belül, valamint a világpiacon alapvető nemzeti érdek. Ugyanakkor ezeknek az elvárásoknak olyan feltételrendszer között kell megfelelnünk, amelyet mintegy másfél évtizede a csökkenő extemális inputfelhasználás, a romló ökológiai és ökonómiai feltételek jellemeznek a növénytermesztésben. A hazai növénytermesztés EU integrációjának kulcskérdését jelenti, hogy ezekre az új problémákra milyen válaszokat sikerül a tudományos kutatásnak megtalálni, annak eredményei milyen hatékonysággal jelennek meg az innovációs folyamat eredményeként a gyakorlatban. Ennek megfelelően különösen fontos azoknak a kutatási eredményeknek széleskörű megjelentetése és gyakorlati adaptációja, amelyek a hazai növénytermesztési kutatások elmúlt éveit jellemezték. A hazai EU integrációs folyamat különösen fontos, meghatározó területeit jelenthetik • az integrált növénytermesztés feltételrendszerének, ökológiai, biológiai és termesztéstechnológiai elemeinek sokoldalú, interaktív elemzése és fejlesztése, • a fenntartható, környezetkímélő növénytermesztés eltérő intenzitási modelljeinek kidolgozása, • valamint olyan növénytermesztési technológiák, módszerek és eljárások vizsgálata és a praktikumban történő megvalósítása, amely a diíierenciált piaci igényeknek megfelelő, kiváló minőség előállítására alkalmasak. A MTA Növénytermesztési Bizottsága 2001. november 26-án rendezte meg a II. Növénytermesztési Tudományos Napot, amelynek fő területeit az EU integrációs csatlakozásunk növénytermesztési feladatai, elvárásai, azok megvalósíthatóságának kérdései jelentették. Kiemelt területként kezelte a tudományos konferencia szervező bizottsága az integrált növénytermesztés, a környezetvédelem és a minőség területeit. A tudományos konferencia összefoglaló kiadványán túl - amelyben valamennyi előadás és poszter összefoglalója megjelent - fontosnak ítéltük azt, hogy proceedings elkészítésével és megjelentetésével lehetőséget nyújtsunk a lektorált tudományos anyagok bővebb, részletes megjelentetésére. Őszintén reméljük, hogy az e kötetben megjelentetett tudományos eredmények jól reprezentálják a hazai növénytermesztési kutatások sokoldalúságát és magas színvonalát, valamint az eredmények felhasználása, alkahnazása hatékonyan szolgálja a növénytermesztésünk fejlesztését, versenyképességének javítását. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár MTA Növénytermesztési Bizottság titkára