Bővebb ismertető
A dolgozó tömegek történetének megismerését szolgálja ez a kötetnyi jobbágylevél. A 16. századtól 1848-ig az ország minden tájáról összegyűjtött levelek a nagy és kisebb birtokokon, egyházi és állami uradalmakban sínylődő jobbágyok életét mutatják be. A levelek közvetlen megírói, az írás technikai végrehajtói kevés kivétellel nem maguk a jobbágyok, hanem helyi írástudók, - deákok, papok, a későbbiekben uradalmi tisztek, fiskálisok. Mégis méltán viselheti e gyűjtemény a "Jobbágylevelek" címet. Az anyag olvasása meggyőzi az olvasót: a családi és hatósági levéltárak e ritka darabjai valóban a jobbágyok szavait közvetítik. A stílusfordulatok nem egyszer szinte képszerűen mutatják, hogyan állnak a levélíró mellett, hogyan diktálják panaszaikat. A zsúfolódó, sokszor indulatos mondatokban az elnyomottak hangja szólal meg.
A levelek többségében egész falvak közössége ír földesurának, vagy annak a hatóságnak, melytől ügyének elintézését várja. De nem ritkák az egyéni levelek sem, - a jobbágy védi nehéz munkával szerzett irtásföldjét a jogtalan terhek ellen, a lerongyolódott belső cseléd ruhát vár úrnőjétől, kétgyermekes özvegyasszony jelenti be, hogy nem végezhet annyi munkát, mint elhalt férje.