Képes útmutató és kódjegyzék az erdővédelmi jelzőlapok kitöltéséhez [antikvár]

BEVEZETÉSAz Erdészeti Tudományos Intézeten belül 1960-ban alakult meg az önálló Erdővédelmi és Vadgazdálkodási Osztály. Alapítója és első vezetője Pagony Hubert volt. Az Osztály egyik legkorábbi, és még a mai napig is meghatározó feladata az Erdővédelmi Figyelő-Jelzó'szolgáti Rendszer kiépítése és működtetése volt. A Rendszer ma is két alapvető pilléren nyugszik. Egyik az Erdészeti Fénycsapda Hálózat, a másik pedig az erdővédelmi jelzőlapokon történő kárjelentés. A fentiek segítségével nyert adatok alapján az Osztály 1961. óta minden évben ún. prognózis füzetet" ad ki, melyben összefoglalja egy adott évben bekövetkezett abiotikus és biotikus erdőkárokat, illetve előrejelzést ad a következő évben várható károkra vonatkozóan. 1961-től 1968-ban bekövetkező tragikusan korai haláláig Tallós Pál irányította a munkát. 1968. és 1988. között Szontagh Pál állította össze a kötetet, majd nyugdíjazását követően Leskó Katalin vette át a stafétát, és nyugdíjazásáig, mintegy másfél évtizeden át vezette az Erdészeti Fénycsapda Hálózatot, illetve szerkesztette a prognózis füzeteket". 2004-ben Hirka Anikó lett a téma felelőse.A kezdetektől eltelt 45 év során rengeteg értékes adat, új információ halmozódott fel, melynek révén sokat tudtunk meg erdeink egészségi állapotáról, a bennük bekövetkező biotikus és abiotikus károkról. Az utóbbi évtizedekben alig-alig jelent meg olyan erdővédelmi tárgyú írás, alig hangzott el előadás, mely kisebb-nagyobb mértékben ne használta volna fel az Erdővédelmi Figyelő-Jelzőszolgálati rendszer adataiból nyert tudást. Ennek a tudásnak mindazok kovácsai voltak, akik az Erdővédelmi Figyelő-Jelzőszolgálati Rendszert évtizedeken keresztül működtették, és azok is, akik szakmai lelkiismeretük, illetve érdeklődésük által vezérelve kitöltötték és megküldték a jelzőlapokat. Ehelyütt is illesse őket köszönet, kit név szerint, kit névtelenül!Jelen könyv elsődleges célja, hogy az erdővédelmi jelzőlap kitöltésére és megküldésére törvény által kötelezett erdőgazdálkodók számára segítséget nyújtson a különböző kárféleségek felismeréséhez, azonosításához. Ez a segítség talán növelni fogja az adatközlési kedvet" is, illetve a remélhetőleg megbízhatóbbá váló kárazonosítás révén pontosabb adatközlést, ezen keresztül pedig megalapozottabb következtetéseket, megbízhatóbb prognózist fog eredményezni. Ez pedig nagyban szolgálja erdeink egészségi állapotának megőrzését és javítását. Ennek jelentőségét pedig a globális környezeti változások ismeretében nem lehet eléggé hangsúlyozni.A könyv szakmai tartalmát igyekeztünk úgy kiegyensúlyozni, hogy az erdészeti képzettséggel rendelkezők se találják lerágott csontnak", de a szak-11iPKméji