Kertészet 1939. január-december/Növényvédelem 1939. január-december [antikvár]

Telefon 115 5Í8. Postatakarékpénztári csekkszámla 39.143.Felelőt szerkesztő:Dr. KEREKES LAJOSSzerkeszti:JÉCSAILÁSZLÓNÖVÉNYVÉDELEMdíjtalan melléklete.Meggytermés fokozásaIrta : Magyar GyulaA magyar gyümölcstermesztésnek alig akad még egy problémája, melynek végleges és tökéletes megoldása olyan régóta és a megoldási lehetőségek felismerésével mind továbbra is vajúdó lenne, mint talán legértékesebb és a külföldön is legkedveltebb gyümölcsünknek, a nemes nagyszemű üvegmeggy (Pándy üvegmeggy, Körösi meggy) termésének fokozása és biztosítása és a remélhetőnek vélt termés megvédése a félelmetes, pusztító gombabetegségtől.Szaklapjaink régi témája már a meggykérdés és kiváló szakembereink kísérleti megfigyeléseiket közölve, valamennyi számottevő, lapukban behatóan ismertetik azokat az egymástól gyakran teljesen eltérő irányú gyakorlati módszereket, melyek alkalmazásával lényegesen kedvező eredményt értek el.Ezeket a gyakorlati módszereket a következő csoportokba foglalhatjuk össze :1.A meggy önmeddőségét és jellegzetes heterogámiás hajlamát alapul véve a termés fokozása céljából, a megtermékenyülés elősegítése idegen meggyfajta vagy cseresznye pollenével. Ezek közül nagyon érdekes és figyelemreméltó dr. Husz Béla közleménye a Magyar Gyümölcsben (1938. évf. 7. szám), melyben jellemző példákat ismertet egyes későn (a meggyel majdnem egyidőben) virágzó cseresznyefajták, mint: Germersdorfi nagy és Cserszegi mézes, szomszédságának kedvező hatásáról a meggyvirágok megtermékenyülésére. Gyakorlati szempontból legszámottevőbbek azonban Magyar Gyula megfigyelései és rendszeresen végzett keresztezési kísérletei más, idegen meggyfajtákkal. Ezek során nagyon érdekes az a megfigyelése, mely szerint azOstheimi meggy szomszédsága kiváló hatással van a Pándy üvegmeggy virágainak termékenyülésére (ezt az adatot, melyet a M. kir. kertészeti tanintézet közleményeii) I. [1935.] évfolyamában ismertetett először, a Növényvédelem és Kertészet 1938 novemberi számában tévesen említi meg, mint németországi megfigyelést). A keresztezési kísérleteknél különösen a Hortenzia királynő és Chatenay szépe meggyfajták tűntek ki, melyek közül (ugyancsak a M. kir. kertészeti tanintézet közleményeinek jelentése szerint) az elsővel 24, a másodikkal 40% termékenyülési eredményt sikerült elérni a Pándy üvegmeggyen. Ezeken kívül régóta és általánosan ismert a Cigánymeggy nagyszerű termékenyítő hatása a Pándy üvegmeggyre.Ezeket a megfigyeléseket alapul véve, az a leghelyesebbnek látszó felfogás alakult ki mely már határozott irányt is szabott ki az újkori meggytermesztésnek , célszerűnek és hasznosnak mutatkozott a Pándy üvegmeggy kevert telepítése a fentemlített cseresznyevagy meggyfajtákkal.2.A Pándy üvegmeggy rendszeres metszése a felkopaszodó ágak termőképessége csökkenésének elkerülése céljából. A németek régóta kísérleteznek ezzel az eljárással, de rendszeres alkalmazásával nagyon szép eredményt ért el nálunk Moór Zoltán Gyónón. (Növényvédelem és Kertészet 1938. 3. szám.) Ez a módszer a meggyfajták legtöbbjének {köztük különösen jellemzően a Pándy üvegmeggy is) azon a sajátságán alapszik, hogy az idővel szomorúfüzfaszerűen lecsüngő koronaág végei majdnem fonálszerűen elvékonyodva, a végekből mindinkább hosszabbra nyúlnak és csak végükön egy kis bojtszerű, lombot hordva, felkopaszodnak. Ennek természetes következménye, hogy az ilymódon felnyúlt ágazatú fának nemcsak termőképessége csökken, hanem a hajtások gyengülésével és gyérü- lésével a Monilia-gomba elhatalmasodásának és pusztításának is jobban ki van szolgáltatva.A felkopaszodó ágak rendszeres visszametszése és a korona ritkítása azt eredményezte,1939 január.