Kertészet és Szőlészet 1966. január-december [antikvár]

EREDMÉNYEKBEN GAZDAG. BOLDOG ÜT ESZTENDŐT!Visszapillantásunk az 1965-ös esztendő végén kettős jelentőségű, mert egyrészt iiagyományos szokásunk szerint mérlegeljük előző évi munkánkat, másrészt pedig a kertészeti termelésben dolgozók számára jelentős eseményt: a 11. ötéves terv nagyarányú kertészetfejlesztési célkitűzéseinek befejezését.ELSŐKÉNT azokat a körülményeket indokolt röviden vizsgálni, amelyek mint tények az év végével már megállapíthatók.A II. ötéves terv 127 000 kii-ra előirányzott gyümölcstelepítési feladatát körülbelül 107000 kh-ra teljesítettük, tehát lemaradásunk mindössze körülbelül 20 000 kh. Indokoltnak kell tekintenünk azokat az elvi határozatokat, amelyek 1965-ben a gyümölcsös ültetvények nem megfelelő fajarányai folytán a telepítések cscikenéséhez vezettek. Ez egyúttal tanulság is a szakemberek számára, hogy a gyümölcstelepítés nem egyenlő például a téli alma telepítéssel. Az ágazaton belüli faj- és fajtatársítás a népgazdaság több irányú igénye következtében döntő jelentőségű.A szőlőtelepítés tervezett 80 000 kh-as feladatát körülbelül 2600 kh-dal túlteljesítettük. E területen sem lehetünk elégedettek a fajtaarányok alakulásával, valamint a csemegeszőlő és borszőlő ültetvények közötti arányokkal sem, ezért alaposabban kell vizsgálnunk a következő évek során végzendő telepítések fajtaszerkezetének változtatását, hogy az új szőlők termőre fordulásával helyre billenjen a minőséget adó bor- és csemegeszőlő fajták szerkezete.Zöldségtermelésünk korszerűsítésével és fejlesztésével a tervidőszakban lassabban haladtunk. A belterjes termeléssel összefüggő számos probléma közel jutott a tisztázáshoz, főként a korszerű termelő-berendezésekkel ellátott üzemi formák körvonalai alakultak határozottabban a palántanevelő teleprendszer több változata kipróbálásának eredményeként. 1965 végén már 60 új telep működött a tsz-ekben, és növeljük hajtató növényház felületeinket is.A MOST MEGVALÓSULT telepítések és kialakított új üzemek számszerű felsorolása azonban önmagában nem érzékelteti azt a helyzetet, amely a tervidőszak egyik legnagyobb eredménye: a kertészeti termelés koncentrációja nagy léptekkel haladt előre, és az üzemi szakosítás is figyelemre méltóan javult.Szabolcs-Szatmár megyében például az üzemi gyümölcsösök területe 65 tsz-ben már 200 kh-oii felüli, Bács megye 16 tsz-ében jelenleg 280 kh egy-egy üzem átlagos nagysága. Ehhez hasonlóak az arányok Csongrád, Pest és Borsod megyében is. Az állami gazdaságok gyümölcsösei ennél is számottevően nagyobbak, sok gazdaság fümölcsösének területe nagyobb 1000, sőt 2000 kh-ná) is,Bács megye 58 és Pest megye 35 tsz-ében 380 kh. Heves megye 35 tsz-ében 450 kh, Csongrád megye 17 tsz-ében 380 kh az üzemek szőlőterülete. Az állami gazdaságok szőlőültetvényeinek 61 százaléka egy-egy gazdaságban 400500 kh, sok helyütt 2000 kh feletti.A zöldségtermelésben már eddig is eléggé jellemző volt a tájak szerinti termelési koncentráció és az üzemi szakosodás. Az ütemet lassúnak tartjuk ugyan, de jelentősnek mondható a termelő berendezések, tőként a palántanevelő telepek és hajtatóházak létesítése. Az üzemi szakosodás főként Pest, Bács, Heves és Csongrád megyében fejlődött. Ha a következő tervidőszakban a zöld-ségüzemek fejlesztését is olyan célkitűzésekkel irányozzuk elő, mint eddig a szőlő- és a gyümölcsöstelepitést, akkor ez az ágazatrész is elfoglalja jelentősége szerinti helyét.A KERTÉSZET SZAMARA tehát 1965 vége igen jelentős forduló, mert nagyüzemeink keretei kialakultak, és ezek megtöltése tartalommal a következő évek feladata lesz. Erre azonban sokkal jobban fel kell készülnünk, mint a telepítések során tehettük, s munkánkban a tudomány és gyakorlat minden eredményét hasznosítanunk keli.Hasonlóképpen jellemzi az 1965 végén kialakult helyzetet az Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalat 1985 tsz-gazdaságban végzett felmérése, melyekben közös njűve-lésű szőlő, vagy gyümölcsös üzem működik. A felmérés adataiból most már részleteiben is vizsgálható a termelés koncentrációja egy-egy községben, a járásokban, a megyékben és a több megyére is kiterjedő termőtájakon. E csoportosításokat figyelembevéve, a kialakult Iconcentráció mértéke máris alapot ad arra, hogy a következő tervidőszakok ültetvényeinek, üzemeinek területi, nagyságán kívül, a fajok arányait, a fajták összetételét, zöldséges üzemek esetében pedig a termelöberendezést és a szerkezetet illetően, milyen irányban kívánnak fejlesztést az érintett gazdaságok. Ugyancsak megalapozottabb vizsgálatoldíal valósulhatnak meg a járulékos és kapcsolódó beruházások, valamint létesítményeik és olyan a forgalmazással és iparral koordinálható fejlesztésre is lehetőségünk van, amilyenre eddig adatok hiányában nem gondolhattunk.Nem kisebb jelentőségű, hogy az Ültetvénytervezö Vállalat és a tanácsok a Magyar Nemzeti Bank szerveivel egyeztetve, felülvizsgálták, leltározták és értékelték a II. ötéves terv szőlő-, gyümölcsültetvényeinek beállott-ságát, fejlődési íokát. Az adatokból máris megállapítható, hogy az ültetvények állaga, értéke és a folyósított állami hitei megfelelő arányban vannak, tehát tsz-eink nagy része jól gazdálkodott a lehetőségekkel.A VISSZAPILLANTÁS a tervidőszak eredményeire akkor teljes, ha néhány gondolatot fűzünk a kertészet 1965. évi termeléséhez, illetve annak most már megállapítható hiányosságaihoz is.Gyümölcsöseinkben a tervezettnél és vártnál kisebb termést takarítunk be, főként a téli alma minősége nem érte el az előző évek szintjét.Minden felelős szakember tudja, hogy belső ellátásunk kiegyenlítettsége, konzerviparunk alapanyagszükséglete és az export milyen jelentős tényezők a népgazdaságban. Mégis figyelembe véve az időjárás okozta nehézségeket az állapítható meg, hogy üzemeinkben nem tettek meg mindent a termelés mennyiségének és minőségének megóvása érdekében, mert fegyelmezettebb munkával lényegesen jobb eredményeket értünk volna el az ideinél. A bírálat, mely felénk, szakemberek felé irányul, tehát jogos, azért is, mert ugyanazon a tájon sok szomszédos üzem homlokegyenest ellenkező eredményekkel zárja az évet. Az egyikben a több évi átlagtermést elérő, vagy meghaladó mennyiség jó része egyben kiváló exportmlnöségű is, a mezsgyehatáros másik üzemben a fuzikiádium, a lomb- és gyümölcshullás a teljes termést semmisítette meg. önkritikusan kell megáUapítanunk, hogy többet kellett volna tenni a népgazdasági érdekek szolgálatáért, akkor Is, ha a megf^ lelő gépek hiányára, az időnkénti növényvédőszer-akadáiyokra is hivatkozhatunk.