Kertészet és Szőlészet 1968. január-december [antikvár]

-G^o elejénI ikeres esztendő maradt mögöttünk jó eredményt mondhatnak magukénak azok, akik a mezőgazdaság egyik legbeltorjesebb ágazatában, a kertészetben tevékenykedtek. Ma akár az utóbbi időszakban végzett munkát értékeljük, akár a holnap terveit hozzuk szó-Ijg _ egy téma rendszeresen és következetesen napirendre kerül: a gazdaaágirányitás reformja, az új gazdasági mechanizmus. A pánt Központi Bizottságának kezdeményezésére már esztendőkkel ezelőtt hozzáfogtak a szakemberek ama lehetőségek vizsgálatához, amelyek meggyorsítják szocializmust építő társadalmurücban a gazdasági tevékenységet. A munkában résztvevők száma nőtt, javaslatok, elgondolások sokasága született. Meg-fonitolt elemzések nyomán a kormány, a parlament, a Központi Bizottság egész sor olyan határozatot hozott, amelyek életbeléptetése új irányítási rendszert jelent gazdasági életünkben. A határozatok ismertek. Belőlük azt a következtetést vonták le mLUlók, hogy helyesen jelölik meg a gyorsabb ütemű fejlődés útját.Azokból a lehetőségekből, amelyetet az új gazdasági mechanizmus tár a mezőgazdasági nagyüzemek, a kertészetek vezetői, dolgozói elé, annyi valósul meg, ameny-nyit kihasználunk.Az új esztendőre szóló népgazdasági terv előírásai szerint a mezőgazdasági termelést mintegy három-négy százalékkal kell növelni a hatvanhetes évhez képest Ezen belül a növénytermesztésben s ide sorolandók a kertészeti ágazatok is gyorsabb ütemű haladás.sal számolunk, mint az állattenyésztésben. A termelés fejlesztésének anyagi, műszaki alapjai megvannak, a terv, amely az életszínvonal előirányzott fejlesztésének is fontos alapja, teljesíthető.A magyar mezőgazdaság a szocialista átszervezést követő esztendőkben sokmilliárdos beruházások árán lerakta a korszerű nagyüzemi termelés alapjait. Vonatkozik ez a szántóföldi növényitermesztésre, a szőlő-gyü-mölcs- s zöldségtermesztésre, s ha talán nem is ilyen mértékben, az állattenyésztésre is. Közismert az a munka, amelynek nyomán 1961-től, a gazdasági éveket számítva hatvannégy nyaráig, évente több mint huszonháromezer holdnyi nagyüzemi gyümölcsös létesült. Tavaly az új telepítésű nagyüzemi gyümölcsültetvények az árugyümölcsös felületnek már több mint harmadát képezték. A szőlőnél ez az arány húsz százalékra emelkedett.A SZÓ16 és gyümölcnermesztés korszerűsítésével egyidejűleg kialakultak hazánkban a nagyüzemi zöldségtermesztés alapvető formái is.Az az időszak, amely a szocialista átszervezést követte, méltán kerül be a magyar mezőgazdaság történetébe a nagy fellendülés időszakaként. Ezt nemcsak a cukorrépavagy a búzatermesztés eredményei dokumentálják, hanem a kertészeti ágzatok is.Ezeirtdlencszázhatvanhatban a bruttó áruforgalom adatai szarint a zöldségtea-meszitÉs 2,5 milliárddal, a bor 2,2 milliárddal, a gyümölcs pedig kepeken 3 milliárddal szerepel. S hogy ez mUyen jelentős tétel, azt nagyon jól mutatja az a tény, hogy például a vágóbaromfi teime- amely pedig ugyancsak nagyon szép ütemben fejlődött 2,2 milliárdos szintet ért el. A növénytermesztés területén csak a takarmány és a kenyérgabona képvisel nagyobb értéket a bruttó áruforgalomban. Az olajos- valamint a rostnövények ,pedig együttesen érik el az egy milliárdos bruttó áruforgalmat.Az ulAbW évek hazai és külkereskedelmi forgalma a bizonyság rá, hogya kertészeti kultúrák egyre nagyobb szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelésben is, a népgazdasági életben ís.A hazai ellátás kedvező alakulása, a mind nagyobb méretű kivitel jelzi: eredményes az a munka, amelyet a szakemberek, a kertészetben dolgozók végeznek. 1967 végleges adatai még nincsenek meg, de ha 1964-hez viszonyítjuk az 1966-os eredményeket, akkor is látszik az olyannyira jellemző tendencia. Friss zöldségből 19e4-ben 105 ezer tonna kerülhetett hazánk határain túlra. Rá kéit esztendőre már 146 ezer tonnás friss zöldségexportot tarthattunik nyilván. Gyümölcskonzervből 1964-b6n kereken 40 ezer tonna, 1966-ban 48,8 ezer tonna jutott eN-portra. Zöldségkonzervből 115 ezer, illetve 140 ezer tonna jelzi a kivitelre kerülő mennyiséget ugyanezekben az esztendőkben.Valamikor, nem is olyan régen, még az volt a vitatéma, hogy a kertészeti kultúrák beilleszthetők-e a nagyüzemi gazdálkodás keretébe. Volt, aki azt mondotta, hogy ezek a hagyományosan kisüzemi viszonyok között termelt növények nem fémek bele" a nagyüzembe. Mindössze pár év telt el, s ezeket az ellenvetéseket jóformán mindenütt elfelejtették. Szocialista nagyüzemeink megtalálták termesztési módszerekben, munkaszervezésben, anyagi érdekeltségben , a nagyüzemi szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztés módját. S ma egészen más gondok foglalkoztatják a kertészeti termelésid foglalkozó üzemek vezetőit, dolgozóit. Ezek lényege:miként lehet még eredményesebb a termesztés, a megtermett áru hogyan értékesíthető jól, az eddiginél kevesebb gonddal?Hazánk természeti adottságai alkalmasak arra, hogy a népgazdasági terveknek megfelelően a következő esztendőkben is erőteljesen fejlődjön a kertészet. A fejlődés legfőbb útja: a hozamok növelése. S e téren nagyon sok olyan lehetőség adódik, amelyet a fokozottabb önállóság körülményei között az eddiginél is jobbon kihasználhatnak gazdaságaink. A kertészeti termelés bármely ágát vizsgáljuk is, az első pillantásra kiderül: hasonló adottságú gazdaságokban is igen nagyok a hozamok közötti különbségek. Anélkül, hogy a részleteket vizsgálnánk, megállapítható: az átlagot másfélszer, kétszer meghaladó üzemekben sincs semmiféle titok a szép eredmény mögött. Azok a módszerek, eljárások, megoldások, amelyeket ők alkalmaznak, hasznosíthatók másutt is, gazdaságosnak bizonyulnak másutt is. A termelőszövetkezetek területi szövetségei sokat tehetnek azért, hogy a jó tapasztalatok, a gyakran aprónak tűnő részletmegoldások általánosabbak legyenek, s országosan nagyobb átlaghozamokban mutatkozzanak.A fokozottabb üzemi önállóság alapos megfontolásra készteti a kertészeket is. Sablonok a mezőgazdasági termelésben nincsenek. S ez fokozottabban érvényes a kertészeti ágazatokra. A helyi viszonyok, adottságok okos mérlegelése nyomán viszont rövid idő alatt is javítható a munka eredménye. Hogyan? A kérdésre mindenütt csak jól felkészült emberek adhatnak választ, olyan emberek, akik ott élnek az üzemben, s ismernek minden feltételt.Az ismeret persze nem támad önmagától. Tanulás, kitartó szellemi munka nélkül nem lehet helytállni. A növényvédeJem. az öntözés, a különféle egyéb agrotechnikai módszerek olyan követelményeket állítanak a szakemberek elé, amelyek csak magasszintű felkészültség birtokában teljesíthetők. Ezernyi fontos dolog adódik annak a programnak a teljesítése során, amely az új esztendőben vár a kertészeti szakvezetőkre, a kertészkedő gazdaságok irányítóira, szakmunkásaira. A piackutatástól a korszerű termelési eljárások alkalmazásáig, a járulékos beruházásoklól a felvásárló vállalatokkal való kapcsolat alakításáig sok mindent lehetne említeni. S fontossági sorrendet szinte lehetetlenség felállítani, hiszen gazdaságonként, kertészeti ágazatonként más-más kerül előtérbe. Egy valami azonban mindenütt elsőrendű fontosságú:lépést tartani szellemi felkészültségben mindazzal, amit a kertészeti tudományok, a legjobb üzemek gyakorlata produkál.Ez olyan erőket állíthat a kertészkedés szolgálatába, amelyek mindenütt meghozzák gyümölcsüket.Almási István