Kerti kalendárium 1995. január-december [antikvár]

Részlet:§!!!1 ZÖLDSÉG-HU TERMESZTÉSMunkáka zöldségeskertbenA zöldségtárolókban, pincékben, vermekben, ahol a káposztát, a sárgarépát, a petrezselymet, a zellert, a pasztinákot és más zöldségfélét tárolunk, a fagymentes napokon erős szellőztetést végezzünk. Ellenkező esetben a felgyülemlett gázok, amelyeket maguk a leszedett termések bocsátanak ki, felgyorsítják az érést, hamarább romlásnak indulnak az egészséges termések is. Ha a betárolt termény fokozott felmelegedését is tapasztaljuk, akkor érdemes átrakni, mert minden valószínűség szerint a rothadás is megindult. Ilyenkor a beteg terméseket szedjük ki, az egészségeseket újból - erős szellőztetésután - visszavermelhetjük.*A legtöbb kertészetben az LIn. többéves fóliákat használják, amelyeket a téli hónapokban is a vázszerkezeten hagynak. így a sátor ki van téve a hónyomás veszélyének, ami már 10-15 cm-es havazás alkalmával a legjobban megépített sátrat is összenyomhatja. Nem a fólia szakad ki a hó nyomása alatt, hanem a bordák roppannak össze. Ha a fóliát nem szedjük le ősszel, akkor gondoskodjunk a hó eltávolításáról. Ez történhet a hó leolvasztásával - ami meglehetősen költséges - és a hó lehúzásával, lesöprésével, ami ugyan olcsóbb, de fokozott mértékben fennáll afólia sérülésének a veszélye.*Egyre többen próbálkoznak otthon a primőrök előállításával, ritkábban üveghá-zakban, gyakrabban fóliák alatt. Tanácsoljuk olvasóinknak, hogy olyan kertekben, ahol lehetőség van a növények rendszeres ápolására, naponta tudunk szellőztetni, öntözni, ott érdemes próbálkozni a hajtatással. Döntő a fóliasátor elhelyezése, hisz ezzel hosszú évekre meghatározzuk a termesztés sikerét vagy sikertelenségét. A következő fontos szempontokat vegyük figyelembe az építkezésnél:-Lehetőleg gyorsan melegedő, laza talajra építsünk vagy ha kötött a talaj, akkor bőségesen dolgozzunk a felső 25-30 cm-es rétegbe érett szervestrágyát.-Ha lejtős a terület, akkor a lejtővonalak mentén alakítsuk ki a sátrakat. Ilyen vonatkozásban csak a déli lejtők jöhetnek számításba.-A talaj vízszintje ne legyen 1-1,5 m-nél magasabb. Egyrészt a gyökérréteg közelében elhelyezkedő víz hűti a talajt; másrészt a tavaszi hóolvadások idején a megemelkedő vízszint a káros sókat is a termőrétegbe hozza (másodlagos elszikese-dés). Az erősen nedves, vizenyős talajokon fokozott mértékben fennáll a különféle gyökér- és szártőbetegségek fellépésének a veszélye.-Szikesedésre hajlamos területre fóliát nem szabad építeni.5;v- Az építés előtt győződjünk meg a vízminőségről, az öntözővíz mennyiségéről. Szikesítő hatású vizek (1,5-2,0 EC érték felett) nem jöhetnek számításba.-Gyomirtószer-mentes legyen a terület. Erről legkönnyebben salátamagvetési próbával győződhetünk meg.-Szélnek erősen kitett helyre nem szabad fóliát telepíteni.-Meszes gödrök környékén, kőtörmelékkel feltöltött helyen állandó mikroelem-hiány-gondok fognak jelentkezni.-Épület és fák ne árnyékoljanak, egész nap érje a fény a fóliát.A saját ellátás céljából épített fóliasátraknak a kisebb légterű, 4,5-5,0 m széles és 1,8-2,0 m magas műanyagvázas vagy alumíniumvázas sátrakat javasoljuk. A fóliasátrak hosszúsága tetszés szerint növelhető, akár 50-100 m hosszúak is lehet-