Kukorica hibridek adaptációs képességnek és termésbiztonságának javítása [antikvár]

A gazdasági előrejelzések szerint a kukorica iránti kereslet folyamatos növekedésére lehet hosszútávon számítani mind az európai, mind a világpiacon. A kukorica a magyar növénytermesztésben meghatározó szerepet tölt be évtizedek óta. A hazai állatállomány energiaszükségletének ma is 70-75 %-át (450000 t), a takarmányok fehérjeszükségletének 40 %-át fedezi. Szemtermésének átlagos kémiai összetétele (70-80 % keményítő, 7-9 % fehérje, 4-6 % olaj, 2-3 % rost) biológiai energiaforráskénti felhasználását indokolja. Ugyanakkor jelentős ipari nyersanyagforrás is (430-460 ezer/év). Sok kukoricát használ fel a malomipar (1500000 t/év), a keményítő- és szeszgyártás, az olajipar, a textil-, kozmetika- és gyógyszeripar. 300-350000 tonnából izocukor készül, ami főleg a különféle üdítő italok készítésénél jelentős. Az ország talaj és éghajlati adottságai általában kedvező feltételeket teremtenek, ugyanakkor a szélsőséges időjárási viszonyok (fagykár, aszály belvíz) a termésbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztetik. A biotikus stressztényezők (vírus-, baktérium-, gombafertőzések) nemcsak terméskiesést okoznak, hanem szükségessé teszik a kémiai növényvédelmet, és ezzel költségnövekedést és környezeti problémákat generálnak. A termésbiztonság és a minőség javításának egyik leghatékonyabb eszköze a növénynemesítés, amely során a kedvező kombinációk kialakításával történik a növények teljesítményének optimalizálása. A magyar kukoricanemesítés eddigi eredményességének köszönhetően jelenleg a hazai vetésterület 22 %-án magyar kukoricafajtákat termesztenek. Ennek a gazdasági kincsnek a megőrzése, valamint a versenyképesség növelése érdekében kutatási és fejlesztési konzorciumot hoztunk létre a meglévő stresszélettani, fajta-előállítói, fajtaértékelői, termesztéstechnológiai és közgazdasági kapacitások koordinált koncentrációja érdekében, amely lehetővé teszi a részarány növekedését. Elsődleges szempont az ország két legjelentősebb kukoricanemesítési központjában (MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár; Gabonatermesztési Kutató Kht. Szeged) folyó fajta-előállító tevékenység kutatási és fejlesztési hátterének kibővítése a konzorciumban résztvevő többi partner bekapcsolásával. Az így kialakítandó egyedülálló szellemi háttér versenyképes helyzetet biztosít a kukorica termésbiztonságát alapvetően befolyásoló tulajdonságok, az abiotikus és biotikus stresszel szembeni ellenállóság javításához.