Levélzöldségfélék [antikvár]

A világon zöldségféleként megközelítőleg 250 növényfajt tartanak számon, ebből a levélzöldségfélékhez valamivel több mint 50 sorolható. Magyarországon 50 zöldségfélét termesztenek kisebb-nagyobb területen, az egy főre számított zöldségfogyasztásunk (85 kg) 90-95%-át mindössze 10 zöldségfaj teszi ki. A levélzöldségfélék ebben a rangsorban meglehetősen szerény helyet foglalnak el, közülük csupán három növényről lehet elmondani, hogy nálunk ismerik, termesztik és alkalmanként fogyasztják is őket, ez a fejes saláta, a spenót és a sóska. Ilyen tekintetben a jövőben jelentős változás várható, az átalakuló életmód és az új étkezési szokások, a modern, korszerű, egészséges táplálkozásnak legjobban megfelelő levélzöldségeket előnyben fogják részesíteni a kalóriában gazdag, zsíros ételekkel szemben. A levélzöldségek botanikailag nem alkotnak egységes csoportot, rendszertanilag egymástól egészen távol álló fajokat sorolunk ebbe a fogalomkörbe. Nemcsak rendszertanilag, sokszor a környezettel szemben támasztott igényük tekintetében is lényegesen különböznek egymástól. Nagy levéltömeget, erős levélnyelet fejlesztenek, egy- és kétéves, továbbá évelő növények tartoznak ide, amelyek jól hajtathatók és szabad földön is viszonylag kevés kézimunkaerő-felhasználással megtermeszthetőek. Nagy, fejlett levelüket, és vastag, húsos levélnyelüket fogyasztjuk, többnyire nyersen vagy csak minimális átalakítással, különösebb előkészítést nem igényelnek.