Magyar Állatorvosok Lapja 1976. január-december [antikvár]

Si'edmhtyej új esztendőt!Tisztelettel köszöntöm az új esztendő alkalmából a magyar állategészségügyi szolgálat minden dolgozóját.Egy újabb munkás-év előtt, jó szokásainkhoz híven, illő visszatekintenünk a magunk mögött hagyott óesztendőre.Állategészségügyi nézőpontból eredményét tekintve egy jó átlagos évet búcsúztathattunk 1975-tel. Jó is volt, átlagos is volt, jobb is lehetett volna.Jó év volt, mert sikerült minden, nagy kárt okozó járványtól mentesen tartanunk állatállományunkat. A járványmentesség jelentőségét ma már nemcsak az állatorvosok és a mezőgazdaság dolgozói, az állattartással foglalkozó lakosság tudják értékelni, hanem társadalmunk közvéleménye is. Nem kevésbé állami költségvetésünk. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a biztonságos termelés lehetősége egész népgazdaságunk számára alapvető fontosságú volt mezőgazdaságunknak ebben az ágazatában. A kedvező helyzet elérését társadalmi méretű lehetőségek eredményezték. Ezt kell első helyre sorolnom, mert nem egy keserű lecke megtaníttatta nemcsak az állatorvosokkal, hanem a mezőgazdaság más dolgozóival is, hogy saját erejük, legjobb elképzeléseik önmagukban ilyen teljesítményhez nem vezethetnek. Államunk igen komoly anyagi áldozatvállalással lehetővé tette számunkra annak a technikának, azoknak a speciális anyagoknak beszerzését, amelyekkel jól tudtunk az elmúlt évben gazdálkodni. Egészségtelen szerénység volna azonban részünkről, ha az elért eredmények kivívásában elsősorban dolgozó állatorvosok, az állategészségügyi szolgálat minden munkatársa teljesítményét nem ismernénk el. Ahogy a szükséges technika és anyagok nélkül munkánk nem lenne eredményes, ugyanúgy a legjobb technika és anyagok sem érnének semmit jól dolgozó szakemberek nélkül. A magyar állategészségügyi szolgálat dolgozói 1975-ben jó munkát végeztek, munkájukért társadalmunk köszönete illeti őket.Átlagos év is volt számunkra 1975, mert semmi rendkívüli dolog munkánk területén nem történt. A közvetlen megelőző évekhez viszonyítva az átlagos" jelző inkább jelent jót szótárunkban, mint rosszat. Ha nem volna bennünk az állandóan jobbra való törekvés szelleme, talán azt is lehetne mondani,ne legyen országunknak rosszabb állategészségügyi éve, mint tavaly volt! Mivel azonban nem tudunk soha megelégedettek lenni az elért teljesítményünkkel és ez az ember általános jellemzője , ezért másként fogalmazunk:jobb eredményeket hozó év is lehetett volna 1975!Valamennyien tisztában vagyunk vele, hogy az állategészségügyi munka területe felettébb szerteágazó. Ma már számos olyan feladat felügyelete szolgálatunk hatósugarába tartozik, amely nem tartozott hozzánk, vagy eredményeinek alakulásában nem az állategészségügyi szolgálat munkájának minősége a döntő tényező. Ez utóbbiak közé kell sorolni mint fontos területet az üzemeknek a nem járványos betegségek elleni megelőző tevékenységét. Ez az a terület, ahol az elmúlt év jobb eredményeket hozhatott volna a társadalom számára, mint amit hozott. S amikor ennek a helyzetnek ismert alakulásáért elsősorban az üzemek kötelessége az önértékelés elvégzése, elvetendő az a szerencsére nem általánosítható nézet, hogy állategészségügyi szolgálatunk dolgozói e kérdést kívülállóként kezelhetik.Értékelve elmúlt évi munkánkat, nem tartom hiábavalónak kissé részletesebben kifejteni az állattartó üzemeknek és állategészségügyi szolgálatunknak a feladatait azon a munkaterületen, amelynek eredményeivel általánosságban nem lehetünk elégedettek.Az állattartó üzemek egy részében az állatok tartási és takarmányozási viszonyai nem jók. Az ezekkel kapcsolatos hiányosságok, amelyek elsősorban munkaszervezési és munkafegyelmi okokra vezethetők vissza, alacsonyabb termelést eredményeztek. Az alacsonyabb termelési eredmény összetevői az állatok teljesítőképességének rossz kihasználásából, nemegyszer megbetegedésükből és nemritkán különösen a fiatal korban az elhullásukból adódtak. Az így bekövetkező veszteséget a mai gyakorlatban sok helyütt sommásan így összegezik: állategészségügyi okok. És itt van a félreértés! Ha az állatokat a kérdéses üzemekben nem élet- és hasznosítási igényeiknek megfelelően tartják, nem gondoskodnak megfelelő minőségű és kellő időben adott, megfelelő mennyiségű takarmányukról, elhanyagolják szálláshelyeik gondozását, nem ügyel-