Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya 50 éve [antikvár]

Tisztelettel köszöntöm e kötet olvasóit, külön is az MTA Agrártudományok Osztályához tartozó testületi tagokat. Amikor 1998 júniusában Kompolton, egy kihelyezett osztályülés elé terjesztettem e történelmi tanulmány megjelentetésének gondolatát, tagtársaim az egyhangú lelkesedés mellett felsorakoztatták azokat a nehézségeket is, amelyek már a tematika kialakítása során is előrevetődtek. Az anyag összeállítását ennek tudatában is megkezdtük, mégpedig attól az indíttatástól vezérelve, hogy a fél évszázadot felölelő, nem kis társadalmi és gazdasági megrázkódtatással és világhatalmi átrendeződéssel járó korszakhoz kapcsolódva az elérhető dokumentumok alapján bemutassuk azt az utat, melyet az Osztály megtett. Tisztelegjünk e munkával azok előtt, akik az utat alapozták, egyengették és építették. E mű tehát mindenekelőtt az elődök és az utókor iránti tiszteletet, az elültetett fa terebélyesedésének bemutatását kívánja tükrözni úgy, hogy reá a jövőt lehessen építeni. A fejlődés egyes szakaszainak bemutatása a rendelkezésre álló meglehetősen heterogén és sajátos tényanyagot tekintve sokszínű, számos esetben hiányos forrásmunkákra alapozva készült, amely nem tette lehetővé a teljességre való törekvést. Ami tehát e tanulmányban nem található, az leginkább a forrás hiányának tulajdonítható, ami pedig esetleg nem a teljes valóságot tükrözi, azért az olvasó elnézését kérjük. A tanulmány szerzői főként a tények ismertetésére súlyoztak nem kis nehézséggel, minthogy a mezőgazdaság helyzete, megítélése, s vele az agrárkutatás körülményei is az értékelt időszakban rendkívül változóak voltak. A megtett út részletes elemzése, értékelése a történelem, vagyis az utókor feladata lesz. A kiadvány első részében az osztálytörténet időszakokra tagolódó elkészítését a tematikára alapozva az motiválta, hogy az egyes időszakokat az a szerző foglalja össze, akinek arra a tárgyidőszakra vonatkozóan legtöbb személyes élményanyaga és ehhez kapcsolódó forrásmunkája volt. Tudatában voltunk annak, hogy folyamatról van szó, melyek történései átlépik az évtizedek határát, ezért az összefüggéseket is megkíséreltük bemutatni. Egy-egy időszak tartalmi és formai szempontból való eltérősége, egyes tudományterületek hagyománybeli különbsége mellett, a szerzők személye - akik „szabadkezet kaptak" - ugyancsak heterogénné tette az anyagot. Ugyanígy a tanulmány sokszerzősége mutatkozik meg a kiadvány stílusában, az egyes szerzők tényanyagot megragadó változatosságában is.