Méhészújság 1994. október [antikvár]

Részlet a kiadványból:"Szüret!Ezt a szót a kamasz-zsargon szótárból kölcsönöztem, így felkiáltó-jelel a végén, amely hasonlatos az elismerést jelző szórokonaihoz, mint a klassz!, fáintos!, szuper! egyszerűen csak azt jelenti a felnőtt úri népek szóhasználata szerint, hogy nagyszerű. Én is így mondanám októberi gondjainkat elemezve, hogy nagyszerűen is alakulhatnak dolgaink, de októberben itt a szüret, amely mindig hordoz magában valami vidámítót, valami családi ünnepet, valami gondos-verejtékes munkálkodás szerencsés befejezését, s nem véletlen, hogy a szüreti szóhoz a bált is könnyen hozzáértjük.A méhész is ismeri a mézszűrőt, így a pörgetés nála ugyanaz, mint a szőlőgazdánál a szüret. A méziparos pedig tudja, hogy csak szűrés útján lesz a mézből kereskedelmi áru. Tehát a szüret méhészeti szakszó is.Az első, amit az októberi gondok között említeni kell, a betelelés, amelynek legfontosabb mozzanata a téli élelemkészlet betárolása a fészeklépbe, s amelynek már befejezett ténynek kell lennie október elsejére. Ennek kedvéért a méhész elhagyta az augusztus végén, szeptember elején esedékes mézszüretet, nem vagy csak részletben vette el a vegyesmézet, napraforgómézet, hársmézet, vagy netán nem is tudja milyen mézet, s ha nincs szerencséje, akkor benn maradt az édesharmatméz."