Mezőgazdaság és a vidék jövőképe [antikvár]

JÖVŐKÉPEK A VÁLSÁG SZORÍTÁSÁBANFODOR PÉTER - POÓR JÓZSEFPhD hallgató - egyetemi tanárPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi KarÖsszefog iaiásLászló Ervin (2008) a Római Klub magyar származású alapítója - úgy véli hogy a válság természetes jelenség az emberi társadalomban. A korábbi válságokhoz képest a mostani krízis sokban különbözik a megelőzőktől. Nagyon gyorsan terjedt ki a világ minden országára és véleménye szerint, nagyon közel vagyunk a globális összeomláshoz. Ez az első igazi globális válság. A nemzetközi válság első sokkja után a világ nagy előrejelző intézetei és gurui is ébredeznek. Több jövendölés jelent meg a mostani globális krízis kirobbanása óta a világgazdaság jövőjére és a vállalatok lehetséges cselekvéseire vonatkozóan. Ezekből adunk közre néhányat a következőkben.VálságelméletekKorábbi válságok rövid történeteAhhoz, hogy a jelenlegi pénzügyi és világgazdasági válságot jobban megértsük, szükséges a krízisek alapvető jellemzőivel, szabályszerűségeivel és a korábbi események történetével röviden foglalkoznunk. Hamvas Béla 0983:10) írta:S így, mielőtt el lehetne kezdeni beszélni a krízis valódi természetéről, fel kell tenni a kérdést: lehet-e szó egyáltalán krízisről? [ ] A világ minden időben kedvezett az olyan gondolatoknak, amelyek rémületet keltenek. Az emberek, különösen a tömegek szeretnek rettegni. [ ] De mi ebben a reális? Van-e egyáltalán krízis? Nem örökké meglévő valami ez? Mindig krízis van."Valóban. A válság fogalma és megjelenése a közgondolkodásban nem új keletű dolog. Az apokaliptikus hangulat már korán, az ókori civilizációknál felfedezhető, megjelenik Laoce-nál, Buddha-nál vagy Hérakleitosz-nál. A legelsők között említhetjük a bibliai József jövendölését is, aki 7 éves ciklusokra, bő és rossz termésre vonatkozó jóslatát az egyiptomiaknak. Érdekes, hogy ez a megfigyelés később visszaköszön Juglar 7-13 éves középtávú ciklusaiban. Valóban létezik egyfajta szabályszerűsíthető változás a gazdaságitársadalmi történésekben?A tőkés, kapitalista rendszer kibontakozása és a rendszeres adatszolgáltatások lehetővé tették, hogy a kérdést közgazdasági-statisztikai szempontból is vizsgáljuk és alátámasszuk. Az elméletek azt mutatják, hogy különböző időtávú, rendszerszerű elemek figyelhetőek meg a válságokban. A periodicitására vonatkozó legfontosabb közgazdasági elméleteket, szabályszerűségeket a következőkben foglaljuk össze;Kitchin (2009) 3-5 éves ciklusokat azonosított a gazdaságban, ami legfőképpen a vállalatok készletezéséhez és leltárához köthető és ebben az időszakban okoz hullámzást a gazdasági teljesítményekben. Ez a kutatás az USA és az Egyesült Királyság pénzügyi intézményei által 1890 és 1922 között közzétett statisztikai adatokra támaszkodott. Joseph