Mezőgazdasági tájak vízellátottságának jellemzése földrajzi információs rendszerekkel [antikvár]

Napjainkban egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a tudomány és a gyakorlat az ún. fenntartható fejlődés" elmélete felé. A tájökológia tudományának előretörése a gyakorlatban azt eredményezi, hogy az embernek keresnie kell a tájban azt a területhasználati formát, amely a legjobban kihasználja a természeti adottságokat, de közben a táj egyensúlyi állapotára is figyel. A tájökológia egy természetföldrajzi alapon lehatárolt területrészt rendszerként vizsgál, melyek elemeit a víz-, levegő-, talaj-, növény és állatvilág alrendszerei, illetve ezek összefüggései jelentik. Ebbe a rendszerbe illesztendők, a természettel harmonikusan, az emberi területhasználatok. A fenntartható fejlődés elmélete, a tájökológiai szemlélet előretörése Magyarországon is új feladatokat jelölt ki a tudomány számára. Az új feladatok kijelölésében a közelmúlt politikai, gazdasági változásai is szerepet játszottak. Mivel csatlakozni kívánunk az Európai Unió országaihoz, eleget kell tennünk annak az elvárásnak, hogy bizonyos nagyságú mezőgazdasági területet kivonjunk a termelésből. A mezőgazdaság számára kedvező, ill. kevésbé kedvező természeti adottságú területek helyes kijelöléséhez az éghajlati és talaj-adottságoktól függő mezőgazdasági vízellátottság ismerete kiemelkedő fontosságú.A mezőgazdasági termelés elsődleges célja az egyre nagyobb növényi hozamok megfelelő minőségben és egyre kisebb fajlagos költségekkel történő előállítása anélkül, hogy a termelési tevékenység hatására az adott terület és környezetének talajaiban kedvezőtlen változások következzenek be. Az 1992-es CAP reform keretében megszületett EEC 2078/92. számú rendelet az EU valamennyi tagállamában kötelezővé tette olyan támogatási rendszerek bevezetését, amelyek elősegítik a környezet-, természet- és tájvédelmi célok integrálását a mezőgazdasági tevékenységbe. Másrészről a világkereskedelem liberalizálása a WTO keretében -különösen az 1995-ös GATT megállapodás (Uruguay) után - a mezőgazdasági termelést azokra a területekre fogja nagy valószínűséggel koncentrálni, ahol az a leginkább jövedelmező, és az ökológiai előnyök a legnagyobbak. A következő tárgyalások lehetséges témája, hogy hogyan kell és lehet felhasználni azokat az összegeket a vidéki térségek fejlesztésére, a mezőgazdálkodás nem termelési típusú (környezeti, ökológiai, szociális, foglalkoztatási, kulturális, stb.) funkcióinak támogatására, amelyeket korábban a gazdálkodók termelési támogatására fordítottak.Magyarországnak számos stratégiai kihívással kell szembenéznie a közeljövőben, amelyek a következő elemek köré csoportosíthatók:-Az Európai Unióhoz történő csatlakozás követelményei (direktívák, szabványosítás, harmonizáció, stb.);-A fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően a környezet állapotának részletes felmérése (térképezés, monitoring, stb ), és ez alapján az erőforrások racionalizálása;-A környezet védelmének felértékelődése a gazdasági gyakorlatban és a döntéshozatalban, a környezeti elemek (levegő, víz, talaj, stb.) érzékenységének folyamatos vizsgálata.A fentiekből következően a jövőben a környezet állapotára vonatkozó információigény ugrásszerű növekedése várható a gazdaság különböző területein. A korábbiakban csak a talajra vonatkozó (agrotopográfiai) digitális grafikus adatbázis állt rendelkezésre. Az általunk javasolt és két magyarországi régióra elkészített, víz-levegő-talaj rendszerekre vonatkozó adatbázis számos környezetgazdálkodási feladat megoldásában hasznosítható.Célunk a földhasználat racionalizálásának elősegítése egyfelől a téma műveléséhez kapcsolódó általános, valamint a tudományos és technikai haladás egyes területein újabban született elméleti és gyakorlati ismeretek rendszerbe foglalt módon történő bemutatásával, ezen felül pedig egy olyan, általunk készített vízellátottsági modul közreadásával, amely szervesen...