Nagyalföld erdőgazdasági tájcsoport [antikvár]

A Tiszántúl északi részén elhelyezkedő kiterjedt homok vidéket nevezzük Nyírségnek. Miként a Duna-Tisza közi homokhátság, ugyanúgy a Nyírség is folyami hordalékból keletkezett. A jelenlegi talajképződés alapját szolgáltató homok nagyrészt a Tisza, Szamos, Kraszna és Bodrog folyók törmelékkúpjából veszi eredetét. A korábban a területen keresztül futó folyók a térszint megemelkedése miatt ma teljesen megkerülik. Keleti része futóhomok, itt találjuk az Alföld legmagasabb pontját is (186 m). A középső, alacsonyabb térszintű rész ugyancsak futóhomok. Számos buckasor, közöttük meghúzódó tavak teszik a domborzati viszonyokat változatosabbá. A Nyírség nyugati része már elvékonyodó homoktakaróval rendelkezik, ez a rész átmenetet képez a Hajdúság felé. A szél munkája nyomán a Nyírségen is megtaláljuk a homokbucka sorokat, ezek iránya általában É-D-i. Bár nem tartozik a szorosan vett Nyírséghez, mégis itt kell tárgyalnunk a Nyírségtől északra húzódó Rét-közt és Bodrog-közt. Előbbi zömmel tőzeges, utóbbi pedig folyami hordalékból épül fel. A Nyírségtől északkeletre és keletre húzódó Szatmár-Beregi sík ugyancsak folyami hordalék eredetű. Itt találjuk a lecsapolt hajdani Ecsedi lápot, talajképző alapkőzete tőzeg.