Bővebb ismertető
ElőszóAz 1990-es évek elején a Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági, valamint Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézeteivel közösen nemzetközi tudományos tanácskozássorozat megszervezését határozta el. A nemzetközi tudományos szemináriumok egyaránt szolgálják a "Talaj-növény-kömyezet kölcsönhatások" új tudományos eredményeinek megvitatását, valamint a nappali és postgraduális, különösen az egyetemi doktor (PhD) képzés színvonalának növelését.Az I993/94-es tanévben a Debreceni Agrártudományi Egyetemen új tanterv icerült bevezetésre. Az új tanterv céljai közzé tartozott, egyrészt az oktatás minőségének javítása és olyan feltételek megteremtése melyek között az egyetemi hallgatók elsajátíthatják a jövedelmező, környezetkímélő mezőgazdasági termelés gyakorlati alapjait. Másrészt célul tűzte ki megteremteni a lehetőségét annak, hogy az egyetem által kiadott diplomák nemzetközileg elismertek legyenek. Az új tanterv a szabadon választható tantárgyak széles választékát kínálja, és lehetővé teszi a diákok számára, hogy egyetemi tanulmányuk során maguk dolgozzák ki a saját tanmenetüket.Az elmúlt években TEMPUS és PHARE projectek lehetőséget biztosítottak arra, hogy Nyugat-Európa számos országában megismerjük a doktori programokat (pl.: a Nagy-Britanniában folyó Növény és környezet" című kutatás eredményeit a Reading-i Egyetem Növény- Környezet Laboratóriumában és a világhírű Rothamsted-i Földművelési Kutatóintézetben). Ezen tapasztalatokat alapul véve kezdtük meg saját szántóföldi növénykísérleteink adatbázisának fejlesztését, új jegyzetek és számítógépes modellek készítését. Az elért tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása a mezőgazdaság modernizálásával és szerkezetváltásával kapcsolatos problémákat is segíthet megoldani.A mezőgazdasági kutatások világszerte számos tudományterületet ölelnek fel a növényélettantól az állategészségtanig, a gazdálkodástól az informatikáig. Mindezen, egymástól eltérő, tudományterületeken folytatott kutatásoknak van egy közös céljuk: javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, miközben egyfelől csökkentjük az emberiség élelmezéséhez és ruháztatásához szükséges alapanyagok mennyiségét, másfelől egy fenntartható, környezetbarát rendszert teremtünk meg.