Növényvédelem 1932. január-december/Kertészet 1932. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet a Növényvédelem című folyóiratból: Gyümölcsfáknál alkalmazható műtrágyákról Ahol az istállótrágya, avagy lapunk előző számában megemlített más szerves trágya nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésünkre, ott ezek pótlására műtrágyát alkalmazunk. A műtrágya azonban csak részleges, - egyoldalú hatású trágya. Azzal humuszt a talajba nem viszünk, használatánál csak egy, legfeljebb két-három növényi táplálóanyagot juttatunk a földbe úgy, hogy azzal a trágyázás teljes növénytáplálásnak nem tekinthető. Ezért a műtrágyázást egyedül és évek hosszú során alkalmazni nem gazdaságos, azt csak a rendelésnél ritkábban nyújtott, de teljesen el nem hagyott istállótrágya vagy más szerves trágya részbeni pótlása, annak kiegészítése gyanánt alkalmazzuk. A legtöbb alkalmazásban levő műtrágya gyári készítmény. Tartalmuk a négy fő növényi táplálóanyag. Ennek megfelelően nitrogén, foszforsav, káli és mészműtrágyákat különböztetünk meg. Ezeken az egyszerű műtrágyákon kívül gyártanak kevert műtrágyaféleségeket is, amelyek egyidejűleg két, sőt háromféle növényi táplálóanyagot tartalmaznak. Részlet a Kertészet című folyóiratból: Mák termesztése A mák termesztése igen lényeges bevételi tételt jelenthet úgy a kis területen, házikertben gazdálkodónak, mint a közepes, sőt nagybirtokosnak is. A mai súlyos gazdasági viszonyok mellett is a mák termesztése jövedelmező és a termését még most is biztosan lehet értékesíteni. A mákot a XVIII-ik században hozták be Perzsiából Franciaországba, ahonnan aztán mindenfelé elterjedt. Különböző válfajait a virágkertészetben is ismerjük,melyek különösen hűvösebb vidékeken igen szép díszei lehetnek a virágoskertnek.