Növényvédelmi Tudományos Napok 2002 [antikvár]

ROVARETOLÓGIA ÉS NÖVÉNYVÉDELEM: AKTUÁLISABB, MINT VALAHA!TÓTH MIKLÓS1 és SZENTESI ÁRPÁD2'MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, BudapestA rovarmagatartás tanulmányozása során kapott eredményeknek különös jelentőséget napjaink biodiverzitás krízise ad. A természetes ökológiai rendszerek ember általi rombolása soha nem tapasztalt méreteket öltött, számtalan faj kipusztulása elkerülhetetlen. Ugyanakkor, az egyre növekedő emberi népesség táplálásához szükséges anyagi javak előállítása még hosszú időn keresztül nem nélkülözheti a kémiai védekezést Mindezek ellenére arra kell törekednünk, hogy a természetes ökológiai rendszerekre nézve ártalmas hatásokat a minimumra csökkentsük. E cél elérésében fokozott felelőséggel kell kutatásokat végezni minden olyan irányba, amely a környezeti peszticid terhelés csökkentésének évtizedes álmát elérhető közelségbe hozza. A kutatási programok egyik sikerrel kecsegtető iránya a rovaretológia vizsgálata. A rovarmagatartás és háttérmechanizmusai, valamint azon ökológiai/környezeti hatótényezőkkel való kapcsolatuk, amelyek közepette megvalósulnak, olyan kölcsönhatási rendszert képeznek, melynek megfelelő ismerete kulcsfontosságú a növényvédelmi alkalmazás szempontjából.Az alapozó jellegi rovaretológiai kutatások jelentősége az, hogy eddig nem ismert, ill. fajspecifikus magatartásformák, mechanizmusok megismerését és feltárását teszi lehetővé. Ezek a magatartásformák jelentik a támadáspontokat a gyakorlati védekezés számára. Bár napjainkban már több általános érvényi összefüggés ismert, a faji sajátosságok vizsgálata korántsem nélkülözhető. Az eddig kidolgozott módszerek a táplálkozási/tojásrakási hely és reprodukciós partner lokalizásával összefüggő ingerek befolyásolásával kapcsolatosak. Kémiai, vizuális és mechanikus, valamint rövid és hosszabb távra ható ingereket és ezek befolyásolási lehetőségeit foglalják magukban. Az elmúlt évtizedek során elsősorban a már ismert eljárásokkal összefüggő magatartási mechanizmusok behatóbb feltárása valósult meg, de új eljárások is születtek. Jóval többet tudunk például az ivari csalogató anyagokon alapuló eljárások hátteréről vagy a rovarok tanulási képességeiről. Több új vizsgáló módszer és korábban elképzelhetetlen technika vált széleskörűen ismertté, amelyek kulcsingerként funkcionáló hatóanyagok elválasztását, etológiai vizsgálatát és előállítását teszik lehetővé. Az MTA NKI-ban, ahol a rovarmagatartás kutatására alkalmas műszeres feltételek is jelentős mértékben adottak, több tucat rovarkártevő feromonja felderítéséhez járultunk hozzá, többek között, magatartásvizsgálatok formájában. A fitofág rovarok tanulási folyamatait vizsgálva kimutattuk, hogy táplálkozást gátló anyagokra nézve habituációt képesek kialakítani. Vizuális ingerek szerepét tisztáztuk a burgonyabogár, és más rovarfajok reprodukciós magatartásában. A napjainkban gyors átalakulásban lévő növénytermesztés kihívásokat jelent a magatartás-szinti növényvédelmi eljárások vonatkozásában is. A táblaméretek csökkenőben vannak, a tájléptéki heterogenitás növekedik. Az agro-ökoszisztéma működési viszonyait tritrofikus kapcsolatrendszerben kell szemlélnünk, amelyben a növény, kártevője és annak ragadozója/parazitoidja egyidejűleg válik fontossá. Emiatt nem csak a kártevő rovar, hanem a ragadozó magatartása is jelentőséget kap. A magatartásformák további megismerésén kívül, ezeknek a fiziológiával való kapcsolatát is fel kell tárni. Különleges ökológiai helyzetet teremt a genetikailag manipulált növények várható jelenléte, amely a rovaretológia új fejezetét nyithatja meg. Tudatában kell azonban lennünk a rovarmagatartást befolyásoló módszerek korlátainak is. Valószínű, hogy önmagukban csak különleges esetekben képesek a kívánt populációméret csökkentő hatást elérni. Emiatt más eljárásokkal való együttes alkalmazásuk szükséges. A szerzők az előadással is köszönteni kívánják a 85 éves Jermy Tibor akadémikust, aki éppen 25 évvel ezelőtt - felismervén a tudományterület növényvédelmi jelentőségét - kezdeményezte a hazai rovaretológiai kutatásokat.