Bővebb ismertető
A rovarok anatómiai viszonyainak leírásával (az első kötetben) befejeztük az ősszájú állatok tárgyalását, a következőkben az újszájúak törzscsoportjába tartozókkal foglalkozunk. Az újszájúak fejlődésmenete elsősorban abban különbözik az ősszájúakétól, hogy az endoderma invaginatioja után kialakuló gastroporus (ősszáj) nem a végleges szájnyílásnak felel meg, hanem végbélnyílássá lesz, a szájnyílás a csira más részén alakul ki.Ilyen módon fejlődnek a nyílférgek, tapogatókoszorúsok, tüskésbőrűek (tengeri uborkák, csillagok, sünök, liliomok), a félgerinchúrosok (makkférgek) és előgerinchúrosok (zsákállatok, szalpák, ascidiák). Ezek az állatok nagyon speciálisak, a törzsfejlődés zsákutcáit képviselik, hazánkban nem fordulnak elő - lévén valamennyien tengeriek. A tüskésbőrűek kivételével igen kevés fajt számláló csoportok, így részletesen nem foglalkozunk velük.A fejgerinchúrosok és a gerincesek egyedfejlődése fő vonásaiban megegyezik. A kezdeti lépéseket ezért az igen sokat tanulmányozott lándzsahal példáján fogjuk megismerni, a továbbiakban pedig egy általános sémát ismertetünk, ami a halak és a kétéltűek (Anamnia) fejlődésére jellemző.