Részletes növénytermesztés II. [antikvár]

Hüvelyesek termesztéaa. Jelentőségük, olter.lodésük, 1.írásuk'- A hvvelyesek /Leguminosaek/ botanikai családjába azok a kultúrnövények tartoznak, amelyeknek termése cső-illetve hüvelyalaku és amelyeknek magvát vagy az egész növényt zölden, szrritva vagy érett állapotban emberi vagy állati táplálékul termesstík Jellemző az ide tartoző növényekre, hogy mélyre ható f.r Js gyökér-zetüv van s a rajtuk élő baktériumok segítségével a Isvső nitrogénjét megkötik. A hüvelyesek tehát nitrogéngyüjtők és icy mezőgazdasági jelentőségük különösen nagyfontosságú. További jellemzőjük,hogy ugy zöld részeiknek mint magtermésüknek magps fehérjé-tartalma van, ami kiterjedt f'Ihf-sználásukat az emberi táplálkozásnál és állati takarmányozásnál egyaránt indokolja Sok esetben kes:rü és cserző anyagot tartalmaznak. A hüvelyesek felhasználása nár a római korban szerepet játszott. Egyes római családok neve az étkezési hüvelyesek latin elnevezéséből ered. Már a róma.iai ismerték a hüvelyesekkel való zöldtrágyázás módját és Plinius megemlíti, hogy az a talaj, am lyikbe a lób-bot b .szántják, hasonló lesz a trágyázott talajhoz. Az étkezési hüvelyesek az 1931-40 években a szánt őterül t 1.8^-át foglalták el. EbbŐl 0,45» volt a boré4 területe, 42.000 kat, hold; 0.2^ a lencséé, 21^000 kat.hcld; I.25Í a b.;ibé, 8.OOO kat, hold. A régi rendszer statisztikájában a csillagfürt nsm szerepel, ez csak becslésut'ján állapitható meg,' Területe a fenti években kb, 15.000-20.000 kat.hold. A tübbi hüvolyes vstésterülete lényegtelen volt, A felszabadulás után a boisó területe mintegy.64.000 kat, holdra, növekedétt, a babé 16.000 kat. holdra. 1950-ben az édes csillagfürt V'tésterülete 19,200 kat.hold volt, ez a terület az 5 éves terv vegére 200.000 kat,. holdra emelkedik . A jövő perspektívája, • hogy a mintegy 2 millió kat .hold meazeshomok területre sikf;.rül • majé kinsmesiteni-a mésztürő édescsillagfürtöt.;.Ezzel e Duna-Tisza közGegyik nag3fontosságu .mezőg^-zdaságl probl'émája nyer a-.jd megoldást. Az étkezési hüvelyesek fehérje tartalma átlag 25-25?í. A husfehér- jével szemben azonban nehezebben emészthetők. Előnyük viszont a könnyű raktározhatóságuk. Takarmányozásra az előbb emiitett nehéz emészthetőség miP.tt csak darált állapotben használjuk fél. Magtartelmukbpn a fehérjén kivül tskintélyL;3 foszforsavasmész ia van, mely a c3ontképz.5dést segiti elő. A magban lévő cserzőanyagok dugitó hatásúak és ez szintén határt' szab a nagyobb mennyiségben történő adegolásuk-nak. Mindezeken kivül több kessrü anyagból álló alkaloidát is