Sertéshústermelési rendszerek gazdasági értékelése [antikvár]

A vágóállat-termelésnek és a húsfogyasztásnak több mint a felét (54-58%-át), a húskivitelnek több mint egyharmadát (35-38%-át) a sertéstenyésztés szolgáltatja. A sertéshústermelés a mezőgazdasági vállalatok jelentős részében a vállalati eredmény kialakításának egyik számottevő tényezője. Helyzete és fejlődése tehát mind népgazdasági, mind vállalati szempontból nagy figyelmet érdemel. A népgazdasági terv 1980-ra az 1975. évihez viszonyítva a vágósertések számának 7%-os növelését írja elő. E feladat teljesítése - a kisárutermelés szinten tartása mellett is - a nagyüzemek sertéságazatának 17,2%-os fejlesztését teszi szükségessé. A mennyiségi fejlesztéssel párhuzamosan kell megvalósítani az ágazat korszerűsítését, a termelés koncentrálását és specializálását, s mindezek együttes eredményeként az ágazati termelés hatékonyságának és jövedelmezőségének jelentős növelését. A feladatok teljesítésében jelentős szerepet kell vállalniuk a sertéshús-termelési rendszereknek is. Bár eddig is sokat tettek az ágazati termelés korszerűsítéséért, tevékenységük tartalma és eredménye mégsem tekinthető kielégítőnek. A szerzők e kis könyvben a sertéshústermelési rendszerek működésének, eredményeinek bemutatására, a fejlesztés szükségességének, irányának, módjának és nehézségeinek feltárására törekedtek. Főleg az utóbbi célok elérése végett felkérték a termelési rendszerek képviselőit, hogy fejtsék ki rendszerük fejlesztésére irányuló elgondolásaikat, célkitűzéseiket, ismertessék a megvalósítás feltételeit, módját és várható eredményeit. A termelési rendszerek működésének, eredményeinek és fejlesztési feladatainak tárgyalása előtt bemutatjuk a sertéságazat jelenlegi helyzetét, a fejlődés eddigi szakaszait és eredményeit, a fejlesztés közben megoldandó problémákat. Munkánkban csak a meglevő adatforrásokra és dokumentumokra támaszkodhattunk. Ezek viszont sok esetben nem tették lehetővé az ágazat helyzetének teljes körű bemutatását, értékelését. Mivel a hiányzó adatok begyűjtésére nem volt lehetőség, esetenként csak reprezentatív adatokat közlünk. Főleg az ágazat és a termelési rendszerek eredményeinek, jövedelmezőségének bemutatásakor kényszerültünk ezt az eljárást alkalmazni. Ez a helyzet is azt bizonyítja, hogy szükség van a sertéságazat egészét átfogó fejlesztő, irányító és értékelő szervezetre, illetve a termelési rendszerek tevékenységének ilyen irányú továbbfejlesztésére. Reméljük, hogy munkánk ebben a formában is hasznos tájékoztatást nyújt a sertéshústermeléssel foglalkozó mezőgazdasági vállalati szakembereknek, a termelési rendszerek továbbfejlesztésén munkálkodóknak, és számos megoldandó problémára sikerült a figyelmet felhívni.