Szántóföldi növények kártevői [antikvár]

A gazda a szántóföldön azért termeszt növényeket, hogy azok termésének értékesítésével magának jövedelmet biztosítson, hogy ez a jövedelem szolgáljon a családjának és saját jólétének az előmozdítására. Hogy ezt a jövedelmet megszerezhesse, olyan körülmények között kell neki növényeit termeszteni, mely körülmények a legnagyobb hasznot biztosítják munkájáért. A termesztett növények azonban tenyészidejük alatt számtalan veszélynek vannak kitéve úgy az állatok, mint növényi eredetű kártevők részéről. Ezek a kártévők a növényben vagy növényen élősködnek és annak sínylődését vagy pusztulását is okozhatják, így a gazda munkájának eredményét nagy mértékben veszélyeztetik, sőt meg is semmisíthetik. Azokat az állati és növényi szervezeteket, melyek a növényen vagy a növény belsejében élnek, nevezzük kártévőknek, a tőlük okozott sérüléseket, elváltozásokat pedig kártételnek. Minden okosan gondolkodó gazdának tehát elsőrendű feladata kell, hogy legyen az, hogy a fontosabb kártévőket, azok kártételét megismerje és megtanulja azt, hogy hogyan lehet ellenük védekezni és kártételüket megakadályozni. A kártévők elleni védekezésnek mindig olyannak kell lennie, hogy az kifizesse magát, vagyis a gazda a védekezésnél megtalálja számítását. Ha ugyanis a védekezés több pénzbe kerül, mint az okozott kár értéke, akkor a védekezésnek nincsen célja, mert végeredményben a gazda ráfizet arra. Hogy ezt elkerülhessük, lehetőleg olyan védekezési módokat ajánlunk könyvünkben, mely nem ráfizetéssel, de inkább a jövedelem fokozásával jár. Könyvünkben az egyes kártevők és az ellenük való védekezések tárgyalását két részre osztjuk. Az első részben az állati, a második részben pedig a növényi eredetű legelterjedtebb kártevőket tárgyaljuk csak. Ebben a kis könyvben a gazdák javát akarjuk szolgálni és ha megfogadják tanácsainkat és annak eredményét is látják, akkor célunkat elértük, mert célunk a közérdek szolgálása. Az egyes kártevők és kártételük felismerését számos ábrával igyekeztünk megkönnyíteni. Az ábrák kliséinek egy részt a Növényvédelem szerkesztősége volt szíves közzétételre átengedni, miért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Budapest, 1936 január havában. Györffy Jenő, Urbányi Jenő dr.