Szennyvizek, iszapok, komposztok, szervestrágyák a talajtermékenység szolgálatában [antikvár]

Előszó A földi élet két folyamatban zajlik: szerves anyagok építése holt ásványi anyagból és azok lebontása. Vagyis az élet nem egyéb, mint a szerves anyag képződésének és pusztulásának történése. Ha bármelyik folyamat megszakad, az élet megszűnik a Földön. Az asszimilációt, a szintézist döntően a növények végzik, míg a szerves anyagokat, hulladékokat a talaj mikroszervezetei bontják le holt anyaggá. Az emberiség létét története folyamán az éhínség állandóan fenyegette. A helyzet nem igazán változott. A becslések szerint kb. 1 milliárd ember éhezik ma a Földön, vagy alultáplált. Ez a szám nőhet a jövőben, hisz pl. a hasznosítható talajkészleteink, kiemelten az 1 főre vetített készletek, rohamosan csökkennek. Úgy tűnik a tengeri halászat sem rendelkezik további tartalékokkal. A természettudomány, főként a biológia, kémia vezető képviselőit (Saiissiire, Liebig, Mengyelejev stb.) az élelmiszertermelés, a növényi és állati produkció növelésének kérdései a kezdetektől foglalkoztatták. A múlt század derekáig az agronómiai kísérletezés a szerves trágyák, az istállótrágya talajtermékenységet fenntartó szerepét vizsgálta kiemelten. Ezt követően a könnyen kezelhető, nagyságrenddel koncentráltabb műtrágyák felé forduh a figyelem. Az 1960-as évek óta világszerte az istállótrágya helyettesítésével, a műtrágyázással foglalkoznak. A szerves trágyák szennyvizek, iszapok, szemét, fekália mint hulladékok jelennek meg, melyektől valahogy meg kell szabadulni. Cél már nem a talajba-juttatás, a természetes egyensúly fenntartása. Leépült az ezzel foglalkozó kísérletezés, kutatás. Hiányoznak a témát áttekintő, olvasót orientáló kézikönyvek. A szerző kísérletet tesz e hiány pótlására. Először is áttekintést ad a civilizáció kezdeteitől napjainkig a szerves trágyaszerek képződéséről, felhasználásáról, talajtermékenység megőrzésében játszott szerepéről. Áttekinti a közelmúlt német, orosz, angol és magyar nyelvű irodalmát, bemutatva a kialakult szemléleteket és táblázatosan a számszerű főbb adatokat. Közli a laboratóriumi, tenyészedény és szabadföldi tartamkísérletek eredményeit, melyet az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet publikált az elmúlt több mint fél évszázad alatt. Mindig nagy élmény visszamenni a múltba. Idézünk eredeti anyagokat az 1800-as évek elejétől, melyek olvasása nemcsak élvezetet nyújt, de nagyon tanulságos is a mai ember számára. Nyomon követhető a szakmai gondolat fejlődése, a tudo-mány egyetemessége, a kutatások országokat és nyelvterületeket átívelő jellege. Az eredmények, tanulságok egymást erősítve formailag összefonódnak, ismétlődhetnek. Az emberiség globálisan kb. 1 milliárd kg/nap fekáliát produkál. E hatalmas tömegű trágya, növényi tápanyag nagyobb része nem hasznosul. Folyók, tengerek szennyezője. Ez az állapot nem fenntartható hosszútávon. A kiadvány utolsó fejezetei a szennyvizek, iszapok, komposztok és a fekália termőföldön történő elhelyezésének agronómia, környezetvédelmi szabályozásait taglalja. Sokoldalúan elemzi a talajszennyezés problémáit, kemizmusát, a talajban lejátszódó folyamatokat. Végül javaslatot dolgoz ki a hazai talajvédelmi szabályozás továbbfejlesztésére. A munka egyaránt ajánlható az agronómiai és környezetvédelmi kutatóműhelyek, oktatási intézmények, szaktanácsadó szervezetek és minden gazda, illetve érdeklődő számára. Budapest, 2013. május Dr. Kádár Imre