Szőlő és bor évkönyve 1997 [antikvár]

Részlet a műből:"Szőlő és bor évkönyve 19987TISZTELT OLVASÓ!Örömteli az, hogy a magyar szőlő- és borágazat sikeréért napjainkban már nagyszámú civil kezdeményezés dolgozik. Ezek közül talán a legrégibb és legjelentősebb a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány, melynek kiadványát most kezünkben tarthatjuk.Lassan egy évtized telt el a rendszerváltás óta, amely egyúttal borrendszer változást" is jelentett. Megváltoztak a tulajdonviszonyok, a piaci szereplők, az ágazat vertikális integrációja, a korábbi piacok, az értékesítési formák. Ahogyan ezt egy külföldi kérdésére az érthetőség érdekében össze lehet foglalni, nem csak a bortermelő neve, de a bolt neve, a boltvezető személye, a telefonszám is változott, sokszor még az utca nevét is át- vagy visszakeresztelték. A gazdaság mélyebb rétegében sok, a jelent meghatározó folyamat már a rendszerváltozás előtt megjelent. Ágazatunkban a családi pincészetek megalapozása, vagy a szürkegazdaság határán túlnyúló kannás borforgalmazás sem az első szabad választás után kezdődött.A borjog két alappillére a Hegyközségi Törvény és a Bortörvény azóta egyaránt hatpárti konszenzussal elfogadásra került, - a rendszerváltás jogi megjelenítéseként - lehetőséget nyújtva a tisztább erőviszonyok megteremtésére, felkészülésre az Európai Unióhoz való csatlakozásra.1998. tehát lehetőséget adhat az önértékelésre mindenkinek; szőlőtermelőnek, borkereskedőnek, hatóságnak egyaránt. Harmadszor is elvesztettük 10 éven belül a keleti, az orosz piacot. Sikerült növelni az EU-ba irányuló borok árát, és a palackos borok arányát egyaránt. Egyre nagyobb hatalmú belkereskedelmi cégekkel, beszerzési társulásokkal szemben kell a szőlő- bortermelés jövedelmezőségének növelése érdekében kedvezőbb árpozíciókat elérni. Nem növekedett a belföldi vásárlóerő, és nem sikerült a kannás borforgalmazás immár évtizedes anomáliáin változtatni. A családi birtokok, a külföldi befektetők borai sorra érnek el nemzetközi sikereket borversenyeken, kitűnő a megítélésük a nemzetközi sajtóban. Bizonyos borvidékeken, vagy körzetekben már nincs szőlőtelepítésre alkalmas terület, máshol az állami támogatás ellenére sem telepítenek. Eladhatatlan, lepárlásra váró fehér asztali borok mellett kiegyensúlyozott, növekvő árszínvonalú a vörösbor kínálat.A kép tehát rendkívül ellentmondásos. Ezen ellentmondások feloldása érdekében a szakma minden szereplőjének más és más feladatokra kell koncentrálnia. A borjog területén is szükségesek bizonyos pontosítások, de az ellenőrzés hatékonyságával semmiképpen nem lehetünk elégedettek. A borminőség javítására tett lépések - a sikeres vállalkozások példáját elemezve - már középtávon is piaci sikerrel kecsegtetnek. A bor közösségi és egyedi marketingjére fordított összegek hatékonyságát könnyű vitatni, de boraink értéknövelésének fontos eszközéről van szó.Ezen kötet szerzőit, témáit leginkább a sokszínűséggel lehet jellemezni. Tény az, hogy a magyar szőlő-, borágazat érdekképviseletében, az azért munkálkodni akarók szándékaiban sokféle érdek jelenik meg. Ezen sokszínű akarat megjelenítésére, közös mederbe terelésére tett sikeres megoldásként ajánlom az Evkönyvet valamennyi, a magyar bor sorsáért aggódó és tenni akaró olvasó figyelmébe.Müller István tanácsos, FVM"