Szövetkezeti alapú termelői társulások helyzete a magyar mezőgazdaságban [antikvár]

Részlet a 7. oldalról:MegnyitóFont Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága elnökének megnyitója FONT SÁNDOR, a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Szép jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm mindazokat, akik elfogadták meghívásunkat a mai napra.Köszönöm mindazoknak, akik nevüket adták a mai naphoz. Dr. Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét szeretném itt köszönteni. Házbizottsági ülést vezet elnök asszony, de jelezte, hogy mindenféleképpen be szeretne jönni az ülésnapunkra. Úgy tervezzük értelemszerűen, hogy ekkor szót adunk neki és utána mi majd magunk között folytatjuk a programot.Köszöntöm a segítőinket, a gyorsírókat és mindazokat a titkársági alkalmazottakat, akik itt a beléptetésnél és a nap folyamán az önök segítségére lesznek.Köszöntöm az ülés levezetésében engem segítő alelnöktársaimat, Herbály Imrét, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának alelnökét és Jakab István urat, aki szintén a Mezőgazdasági bizottság alelnöke.Köszöntöm dr. Szabó Zoltánt, a HANGYA ügyvezetőjét abból az alkalomból is, hogy mint szokásos, az általunk szervezett nyílt napoknál egy szakmai szervezetet kérünk föl a háttér biztosítására. így volt ez a genetikailag módosított növények termesztéséről tartott nyílt napunkon, majd a következő, a bor élettani hatásairól tartott nyílt napunknál, és most is, a szövetkezésekről tartott nyílt napunkon, ahol a HANGYA Szövetkezeti Együttműködés a partnerünk abban, hogy segítsen nekünk a hátteret biztosítani kapcsolatai, ismeretanyaga alapján.Köszöntöm természetesen a napirendi ponthoz érkezett előadókat. Úgy gondolom, hogy egy olyan kérdéskört feszegetünk a szövetkezéssel kapcsolatosan, amely megosztja a mezőgazdaságban érintetteket. Ennek oka véleményem szerint a történelmi háttér. Tudjuk, hogy a második világháború befejezése után Magyarország egy kényszer típusú szövetkezést volt kénytelen elviselni, és leginkább az abban szereplők vagy azok, akiktől elvették a termelőeszközeiket és a földtulajdonukat, roppant kétkedő szemmel néznek minden szövetkezésre, mert nem jók a tapasztalataik. De tudjuk azt is, hogy 1990 után egy új lehetőség nyílott mindazoknak, akik a szövetkezés előnyeit időben meglátták. Persze ehhez társul az Európai Unió erről alkotott vélekedése, és tudjuk, hogy van egy kialakult álláspont, amely anyagi értelemben is próbálja ösztökélni az adott tagországokat bizonyos típusú szövetkezések létrehozására.