Takarmánybázis 1971/1. Melléklet-Supplement [antikvár]

Hazánkban Surányi (1937) és Bajai (1967) honosító munkája következtében közönséges, majd édes szudáni füvet termesztettek. Napjainkban a hibrid szudáni fű egyre inkább elterjedt gazdaságainkban. Termőképessége Barabás (1965), Kükedi (1964, 1966) és Bárdossy (1966) kísérletében nagyobb termőképességűnek bizonyult, mint az édes és közönséges szudáni fű. A debreceni löszháton Józsa (1970) kísérleteiben a silókukoricánál lényegesen többet termett. Jelentőségét az a körülmény is jelzi, hogy az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszerbe is beiktatták (Kurnik 1965 és Varsányi-Fodor 1965). A cukorcirok Barabás-Bajai (1962) szerint fontos takarmánynövény. Bajai-O'sváth- Szabó (1963) kísérletükben az édescirkot silókukoricához viszonyították. A szudáni fű és az édescirok nagy tápanyagigényű növény. Hazai vonatkozásban Surányi (1937) és Dworák (1937) már a Sorghumok honosításának kezdetén nyomatékosan felhívta a figyelmet e növények fokozott trágyaigényére. Bajai (1960) és munkatársai Bajai-Osváth-Szabó (1961) rámutattak arra, hogy a Sorghumok termésnövelésében nagy jelentősége van Magyarországon is a szervetlen trágyáknak.