Talajaink a változó természeti és társadalmi hatások között [antikvár]

ELOSZO A 2010. évi Talajtani Vándorgyűlésre a Magyar Talajtani Társaság, az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottsága és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke közös rendezésében 2010. szeptember 3^-én Szegeden került sor. A konferencia mottója „Talajaink a változó természeti és társadalmi hatások között" volt. A Vándorgyűlésen - amelyen közel 140 hazai talajtanos vett részt a gyakorlat, a kutatás és az oktatás területéről - plenáris és szekció előadások, valamint poszter szekció keretében, és terepi bemutatón megvitatásra kerültek a talajtan aktuális kérdései. A konferenciát Szabó Gábor, a SZTE rektora nyitotta meg, majd a résztvevőket Mezősi Gábor, a SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetője köszöntötte. A megnyitót követő plenáris ülésen, Farsang Andrea, a házigazda tanszék docense mutatta be a SZTE-en zajló talajtani oktatás, kutatás helyzetét és a talajtani szolgáltatási lehetőségeket. Ezt Michéli Erika, a Magyar Talajtani Társaság elnöke plenáris előadása követte „Tendenciák a hazai és nemzetközi talajtan tudományában és szervezeteiben" címmel. A plenáris előadásokat követően négy szekcióban 23 tudományos előadást hallgattak meg a résztvevők, valamint a folyamatosan zajló poszter szekció keretében 41 posztert mutattak be a szerzők. A hazai kutatókat és gyakorlati szakembereket leginkább foglalkoztató kutatási eredményeket az alábbi szekció bontásban hallgathatták meg az érdeklődők: „Talajadatok feldolgozása és értékelése", „Változó talajaink", „Talajélet és talajhasználat változó klimatikus és termelési viszonyok között", „Talajok anyagforgalma". A „Talajadatok feldolgozása és értékelése" című szekcióülésen szó volt többek között a természeti hátrányokkal érintett területek európai biofizikai kritériumrendszer alapján történő lehatárolásának módszertanáról, rétegzett talajfizikai adatbázis létrehozásáról, a földminősítés legfontosabb módszertani kérdéseiről, a MARTHA adatbázis alkalmazási lehetőségeiről, valamint egy, a jelenleginél szigorúbb, definíciókra és számszerű adatokra épülő, diagnosztikai szemléleten nyugvó korszerűsített osztályozási rendszer felépítéséről, bevezetéséről. A „Változó talajainké' című szekcióülés főbb témái között szerepelt néhány kevéssé ismert - kömyezeti hatásra bekövetkező - talajváltozás bemutatása, a magyarországi erdők talajának állapotértékelése a BIOSOIL felmérés tükrében, egy Sopron környéki paleotalaj és a rajta kialakult recens talaj jellemzése, az erózió és a talajvastagság kapcsolatának modellezése. A „Talajélet és talajhasználat változó klimatikus és termelési viszonyok között" című harmadik szekcióülés fő probléma felvetése volt, hogy a mai kor új kihívásaira (mint a népesség fokozódó és egyre sokoldalúbbá váló igényeinek minél teljesebb körű kielégítése, a fermtartható versenyképesség, a klímaváltozás, globalizáció és szennyezés kezelése, a biodiverzitás megőrzése és egy élhető környezet fenntartása) a talaj hogyan reagál, s hogyan képes az emberi tevékenység okozta stresszhatásokat, szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzeteket és káros következményeiket kivédeni/tompítani/mérsékelni. Az „Erdeink termőhelye és használata a változó klimatikus feltételek között" című előadás felhívta a figyelmet arra, hogy a változó klíma a többi termőhelyi jellemzővel együtt alapvetően meghatározza fafajaink elteijedését és ter- 13