Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban 2. [antikvár]

A föld népességének gyors szaporodás*., az ezzel járó növekvő táplálék-Igény, a mezőgazdaság csak intenzívebb és a természeti adottságok véletlen Jellegű káros hatásaitól függetlenített termeléssel tud kielégíteni, az urbanizáció következményeként bekövetkező nagy népsűrűségű gócok kialakulása, valamint az itt rohamosan fejlődő Iparosodás, mind egyre fokozódó feladatok megoldását követeli meg a vízgazdálkodástól. Ennek következtében állt a vízgazdálkodás az utóbbi néhány évtizedben a népgazdaság csaknem minden ágát segítő alapvetően fontos infrastrukturális tevékenységgé, önálló népgazdasági ágazattá, Jóllehet nincs olyan népgazdasági ág, amelynek fejlődését a biz hiánya, /agy káros jelenléte ne akadályozná, mégis külön kiemelten kell foglalkoznunk a mezőgazdaság vízügyi feladataival. Igénye ugyan sem mennyiségében, sem minőségi követelményét tekintve, nem haladja meg más ágazatok igényeit, Összességében azonban mégis a mezőgazdaság támasztja a legsokoldalúbb, legszervesebben összefonódó követelményeket < vízgazdálkodás különböző ágazataival szemben, amelyet csak az egyes vízügyi tevékenységi körök legteljesebb koordinációjával, tudományterületünk minden kutatási ágának összehangolásával oldhatunk meg, 4z év során az ipar összességében több vizet igényei, mint a mezőgazdaság, A mezőgazdasági vízigény azonban időben koncentráltan jelentkezik, a készletnek nagy területre történő szétoszt kívánja meg és a kiadott víz nagy része elhasználódik, így - mezőgazdaság követelményei a vízkészletgazdálkodásban meghatározó jelentőségűek. Az ivóvíz minőségi igényel lényegesen szigorúbbak, mint az öntözővízre vonatkozó előírások* < háztartásból valamint az ipari telepekről visszavezetett vizek töltése* is több megoldandó feladatot vet fel, mint a víz 1 -lenléte miatt a mezőgazdaság; termelési bázisában., a termőtalajban bekövetkező minőségi változások vizsgálata, a bekövetkezhető káros hatások elhárítása, Sokrétűségében mégis jelentős erőkifejtést igényel az utóbbi, mert nagy területen elosztva jelentkezik., nagy mértékben befolyásolják természetes - tehát emberi tevékenységgel nehezebben befolyásolható - hatások és minden esetben a növényzet, a talaj és a víz kölcsönhatásának vizsgálatát, tehát a növénytermesztési, a talajtani és a hidrológiai, hidraulikai kutattok összefonódását kívánj* meg. Egy-egy árvíz, vagy belvíz összegszerűen nagyobb és nehezebben pótolható károkat okoz lakott településekben, ipari vagy közlekedési létesítményekben, mint * növénytermelőben vagy az állatállományban, nagy területek védelmét azonban mégis a mezőgazdasági termelés biztonsága követeli meg, igy az összefüggő védelmi rendszerek tervezését is a mezőgazdasági igények irányítják, Már említettük, hogy a mezőgazdasági vízigény egyik sajátossága, hogy nagy területre elosztottan jelentkezik. Az igényelt vizet hosszú távolságokra kell szállítanunk és a felhasználók számára kis egységekre szétosztva kell szolgáltatnunk /öntözés/, A fölös vizet is területegységről területegységre haladva kell összegyűjtenünk, -> kisesésű síkvidéki területeken - tehát a mezőgazdaság számára legértékesebb tájegységen - már a felszíni vizek esetében is jelentős munka befektetését igényli és még sűrűbb hálózat kialakítását teszi szükségessé ha a fölös víz kevésbé mozgékony felszín alatti vizek formájában jelentkezik /belvízrendezés, lecsapolás/, A nagykiterjedésű mezőgazdasági területek védelme teszi szükségessé a folyók mentén végighúzódó árvédelmi töltésrendszer kiépítését, a hegy- és dombvidéki területeken a völgyek mezőgazdasági hasznosítása érdekében a vízfolyások megfelelő szállítóképességét, a lejtők művelhetőségével kapcsolatosan pedig az összegyülekező viz elsodró ereje által okozható károk elhárítását kell biztosítanunk /árvédekezés, vízfolyások rendezése, errózió védelem/. 1.1 A talajvíz és a talajnedvesség mezőgazdasági jelentősége A mezőgazdaság által a vízgazdálkodással szemben támasztott igények nagy területen v*-ló egyenletes eloszlása vezet el most tárgyalásra kerülő feladatunknak - a mezőgazdasági vízgazdálkodás és a talajvíz kérdések kapcsolatának - jelentőségéhez, a megoldandó feladatok feltárásához és azok fontosságának indokolásához. Ennek jobb megértéséhez elemezzük előbb a növényzet általános vízháztartását természetes körülmények feltételezésével, A mérsékelt övben - igy Magyarországon is - az időjárási tényezők évszakos változása nem csak megszabja a növényzet fejlődési ciklusait, hanem egyértelműen hozzárendeli ezekhez.