Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban [antikvár]

Részlet:BEVEZETŐ' A föld népességének gyors szaporodása, az ezzel járó növekvő táplálékigény, amit a mezőgazdaság csak intenzivebb és a természeti adottságok véletlen jellegű, káros hatásaitól függetlenített termeléssel tud kielégíteni, az urbanizáció következményeként bekövetkező nagy népsűrűségű gócok kialakulása, valamint az itt rohamosan fejlődő iparosodás, mind mind egyre fokozódó feladatok megoldását követeli meg a vízgazdálkodástól. Ennek következtében vált a vízgazdálkodás az utóbbi néhány évtizedben a népgazdaság csaknem minden ágát segitő alapvetően fontos infrastrukturális tevékenységgé, önálló népgazdasági ágazattá. (Infrastrukturálisnak az olyan népgazdasági tevékenységet nevezzük, amely megteremti a termelés lehetőségét és közvetve befolyásolja annak fejlesztését. Jellemző ilyen tevékenység a vízgazdálkodáson belül pl. az árvizmentesités, vízrendezés.)Jóllehet nincs olyan népgazdasági ág, amelynek fejlődését a viz hiánya, vagy káros jelenléte ne akadályozná, mégis külön kiemelten kell foglalkoznunk a mezőgazdaság vizügyi feladataival. Igénye ugyan sem mennyiségében, sem minőségi követelményét tekintve, nem haladja meg más ágazatok igényeit, összességében azonban mégis a mezőgazdaság támasztja a legsokoldalúbb, legszervesebben összefonódó követelményeket a vízgazdálkodás különböző ágazataival szemben, amelyet csak az egyes vizügyi tevékenységi körök legteljesebb koordinációjával, tudományterületünk minden kutatási ágának összehangolásával oldhatunk meg. Az év során az ipar összességében több vizet igényel, mint a mezőgazdaság. A mezőgazdasági vízigény azonban időben koncentráltan jelentkezik, a készletnek nagy területre történő szétosztását kívánja meg és a kiadott viz nagy része elhasználódik, igy a mezőgazdaság követelményei a vizkészletgazdálkodásban meghatározó jelentőségűek. Az ivóviz minőségi igényei lényegesen szigorúbbak, mint az öntözővízre vonatkozó előírások; a háztartásból valamint az ipartelepekről visszavezetett vizek tisztítása is több megoldandó feladatot vet fel, mint a viz jelenléte miatt a mezőgazdaság termelési bázisában, a termőtalajban bekövetkező minőségi változások vizsgálata, a bekövetkezhető káros hatások elhárítása. Sokrétűségében mégis jelentős erőkifejtést igényel az utóbbi, mert nagy területen elosztva jelentkezik, nagy mértékben befolyásolják természetes tehát emberi tevékenységgel nehezebben befolyásolható hatások és minden esetben a növényzet, a talaj és a viz kölcsönhatásának vizsgálatát, tehát a növénytermesztési, a talajtani és a hidrológiai, hidraulikai kutatások összefonódását kivánja meg.