Tartamkísérletek, tájtermesztés, vidékfejlesztés II. [antikvár]

_Tartamkísérletek, táj termesztés, vidékfejlesztés, Debrecen_Mezőgazdaság és vidékfejlesztés a Felső-TiszavidékenFehér Alajos - Nagy Géza * - Pető Károly * Debreceni Egyetem, ATC, AVFI Karcagi Kutatóintézet, Karcag *Debreceni Egyetem, AVFl Vidékfejlesztési és Tájhasznosítási Tanszék, DebrecenA szerzők az MTA Regionális Kutatások Központjának, Alföld Tudományos Intézete, Kecskemét megbízásából 2000-ben részt vettek a Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei" című kutatás-fejlesztési programban. Ezen belül kutatásaikat a Felső-Tíszavidék földrajzi középtáj mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdéseire összpontosították. A középtáj térszerkezetét településhatároknak és statisztikai kistérségeknek megfelelően vizsgálták.A középtáj mezőgazdaságának helyzetét a következők szerint értékelték:A természeti és gazdasági teret a Tiszához közeli településcsoportnak és a távolabbi, hatásterületi településcsoportnak megfelelően osztották fel.Genetikai talajtípusok, a talajok kémhatása és vízgazdálkodási jellemzői alapján meghatározták az egyes településeken, statisztikai kistérségekben és településcsoportokban a földterületek mezőgazdasági hasznosíthatóságát. Ezt a munkát a TAKIAGROTOPO térinformatikai és talajtani adatbázison végezték.A művelési ágak területi elhelyezkedését a FÖMI CORINE LAND COVER térinformatikai adatbázis segítségével határozták meg.FÖMI és KSH adatok felhasználásával vizsgálták a mezőgazdasági terület aranykorona-értékét, a szántóföldi vetésszerkezetet, az állattenyésztés jellemzőit, a vállalkozási potenciált, a humán erőforrásokat és a demográfiai adatokat.A Tiszához közeli települések önkormányzati vezetőinek a kialakult helyzettel kapcsolatos véleményét, fejlesztési elképzeléseit kérdőíves felméréssel ismerték meg.Eredmények, javaslatok1./ A Felső-Tiszavídék területe 291 ezer hektár, aminek 40 százaléka a Tiszához közeli településcsoporthoz tartozik. A teljes terület mintegy 10 százaléka tekinthető jó termékenységünek, további 35 százalék közepes termékenységűnek, 23 százalék a mezőgazdaságilag még hasznosítható kategóriába tartozik. A terület közel egyharmadát részben már kivonták a művelésből, illetve további művelésben tartása csak feltételesen és időlegesen célszerű. A területek térbeni elhelyezkedését az 1. ábrán mutatjuk be. A mezőgazdasági művelés szempontjából nem igazán értékes területeknek csak alig a fele tartozik a Tiszához közeli településcsoporthoz, s ebben a zónában jócskán (38 százalékban) találunk jó termékenységü és termékeny területeket is. A vizsgált területen sem megalapozottak ezért azok a vélekedések, hogy a Tiszához közeli területek nagyobb részét ki kellene, vagy ki lehetne vonni a mezőgazdasági művelésből.2.1 A Felső-Tiszavidéken a szántóterület aránya megfelel az országos átlagnak, a gyepterületé és a művelés alól kivett területeké magasabb, az erdő aránya pedig lényegesen alacsonyabb annál. A szántóföldi növénytermelésen belül a gabonafélék, az