Területhasználatok hatása a vízminőségre [antikvár]

1. BEVEZETÉS A vízkészletek minőségi állapotának megóvása, a társadalom különböző jellegű vizhasználatainak kellő minőségi szinten történő kielégítése a vízgazdálkodás egyik alapvetően fontos feladata. Végrehajtása hosszútávon egyre nagyobb szellemi és anyagi ráfordítást igényel, hiszen a társadalmi-gazdasági fejlődéssel arányosan növekvő mennyiségi-minőségi vízigények mellett a környezetet veszélyeztető hatások is erőteljesen fokozódnak. Különös figyelmet érdemelnek ebből a szempontból a területi, vagy nem-pontszerü szennyezések, amelyek átfogó ellenőrzése és szabályozása jelenleg még megoldatlan. Aláhúzza kérdés jelentőségét az is, hogy a befogadó vízkészleteket érő szeny-nyezőanyag-terhelés számottevő része nem-pontszerü forrásból származik és néhány vízminőségi komponens tekintetében egyes vízgyűjtőkön mértékadó is lehet. A pontszerű szennyvizkibocsá-tókra vonatkozó hazai vízminőségi kritériumrendszer és szabályozás kedvező hatása vitathatatlan. A nem-pontszerü szennyezőforrások ellenőrzése és szabályozása azonban sokkal összetettebb feladatot jelent, A szükséges információs és szabályozási rendszer kifejlesztése lényegesen hosszabb időt igényel. Ennek megfelelően várható, hogy egyes térségekben a nem-pontszerü forrásokból származó szennyezőanyag-terhelések aránya eltolódhat és tovább növekedhet a megfelelő szabályozás hatékony beindításáig. A Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató sorozat 131. számú kötete részletesen foglalkozott a nem-pontszerű szennyezés és felszíni bemosódás témakörével. Ismertette a területi szeny-nyezések meghatározására, számítására rendelkezésre álló hazai és külföldi módszereket, azok gyakorlati alkalmazhatóságát (jo-lánkaí-Plntér 1982 "). Delen kiadvány a terűlet használa tok szemszögéből vizsgálja a nem-pontszerű szennyezések okait, folyamatát és a befogadó vizekre gyakorolt hatását. Az anyag kiemelten foglalkozik a