V. Falukonferencia - Integrált vidékfejlesztés [antikvár]

Részlet:"Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia Szerkesztette: Kovács Teréz, Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, 2000ELŐSZÓAz V. falukonferencia megtartása a XX. század utolsó évére és a rendszerváltás tizedik évfordulójára esett. Ennek a Pécsett 2000. június 26-27-én megrendezett jubileumi falukonferenciának a témája az integrált vidékfejlesztés volt. Az integrált vidékfejlesztést úgy fogalmazhatjuk meg, mint regionális vagy területi alapú stratégiát, amelyen keresztül az ágazati politikák és eszközök integrálhatók a végrehajtás szakaszában. Az integrált vidékpolitika a helyi fejlesztésre és az alulról építkezés elvére helyezi a hangsúlyt, mivel ez az a szint, ahol a különböző integráló tényezőket a legjobban lehet kezelni és irányítani. Ez egy olyan gondolkodási modell, amely az EU-ban is újnak számít, és viták tárgyát képezi.Az elmúlt néhány évben a magyar vidékpolitika alapvetően az EU gyakorlatának megfelelő modellek felé kíván felzárkózni. Ennek kapcsán még az útkeresés szakaszában vagyunk. Ezek egy-egy vetületével foglalkoztak a falukonferencia plenáris ülésének előadói, majd ezt követően öt szekcióban folyt a munka. A szekciók témáit a korábbi falukonferenciáktól kissé eltérően határoztuk meg.Először rendeztünk - a megváltozott körülményekre való tekintettel - egy vidékpolitikával, valamint egy, a társadalmi-közösségi és kulturális kérdésekkel foglalkozó szekciót. Az előadók mindkét esetben színvonalas előadások sorozatával próbálták felvázolni a vidéki térségekre jellemző problémákat és a jó megoldásoknak a gyakorlati életbe történő átültetését sürgetni. Az elhangzottakból, illetve a leírtakból egyértelműen látszik, hogy Magyarországon a piacgazdasági átalakulás az ország különböző térségei között korábban is meglévő feszültségeket, különösen a vidék problémáit igen élesen a felszínre hozta. A problémák kezelésére hasonló célok, módszerek és eszközök fogalmazódtak meg, mint az Európai Unióban. A különböző foglalkozást bővítő programok ellenére azonban erősödött a munkanélküliség térségi differenciáltsága, miközben a tartósan kritikus helyzetű térségek veszélyeztetettségi sorrendje nem változott. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a leghátrányosabb helyzetű területeken a pozitív irányú változások elindítását már nem annyira a gazdasági eredetű, sokkal inkább a szociális és morális hátrányok fékezik. E kötet írói a vidéki területeken folyó gazdasági tevékenység egyik nagy gátját a humán erőforrás jelenlegi állapotában - amelyhez az információs és kapcsolati tőke hiánya is társul - vélik felfedezni. Ugyanakkor nő a falusi társadalom belső differenciáltsága is olyképpen, hogy van egy kis létszámú módos és egy nagy létszámú vesztes réteg, és -mint azt a kötetben szereplő felsőszentmiklósi példa is mutatja - hiányzik az"