XLIII. Georgikon Napok Keszthely I-II. [antikvár]

Vidékfejlesztés a hazai közigazgatásban Szendró'né dr. Font Erzsébet főosztályvezető Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az utóbbi két évtizedben a közösségi méretű túltermelési és egészségügyi problémák eredményeképpen egész Európában előtérbe került a vidékfejlesztés és a környezetgazdálkodás, mint az agrárgazdasághoz szervesen kapcsolódó tevékenység és poUtika. Az Eurí^ai Unió Közös Agrárpolitikájának reformja eredményeképpen az Agenda 2000 a vidékfejlesztést már mint az agárpolitika második pillérét határozza meg. Hazánkban a Kormányprogram 1998-ban különös hangsúlyt helyezett Magyarország vidéki térségeinek átfogó fejlesztésére. A kormányzati struktúra átalakításakor az FVM tudatosan vállalta fel a mezőgazdasághoz szorosan kötődő vidékfejlesztési tevékenységet. Ezzel összhangban 1999-ben a tárca stratégiájában külön fejezetben határozta meg a vidékfejlesztés céljait, feladatait, melynek végrehajtása érdekében szerveződött meg a Vidékfejlesztési Programok Főosztálya. A vidékfejlesztés legfontosabb kérdése, hogy az ország vidéki térségében élő 3,8 millió lakos számára milyen megélhetési lehetőséget lehet biztosítani most, amikor a mezőgazdasági foglalkoztatottság az egész világon csökken és az ipari munkahelyek is gyorsan telítődnek, ugyanakkor hazánkban is fokozatosan előtérbe kerül az egészséges és biztonságos, magas minőségű élelmiszerek előállítása iránti igény, a kömyez^védehm és tájgazdálkodási szempontok érvényesítése, valamint a vidéki térségek multifunkcionalitásának és népesség-megtartó erejének erősítése. Az agrárpolitikához kötődő vidékfejlesztési politikának az agrárstruktúra hatékony megújításán, a természeti erőforrások fenntartható hasznosításán túl fokozottan kell törődnie a mezőgazdasági termelésből egyre inkább kiszomló vidéki népesség szociális helyzetével, foglalkoztatási gondjaival, a különböző szolgáltatások elérhetőségével is. Az FVM vidékfejlesztési stratégiája alapelvként rögzíti, hogy az egyes vidéki térségek helyi adottságainak, tradícióinak feltárásával, az arra alapuló új lehetőségek rendszerbefoglalásával, a helyi erők mozgósításával kell az egyes térségek új fejlesztési lehetőségeit meghatározni. Az elmúlt két év a fenti célok elérését szolgáló „szellemi beruházás", tudatos építkezés időszaka volt a tervezés és intézményfejlesztés terén, mely egyben az Uniós csatlakozásra való tudatos felkészülést is jelenti. A kistérségi szintű, országos méretű feücészülésííolyamat ma már Európa szerte mint a „magyar vidékfejlesztési modell" vált ismertté, mert egyetlen ország vagyunk Európában, ahol az egész országra kiteijedö, helyi programkészítési folyamat zajlott le az ország valameimyi kistérségében, mintegy 3 millió vidéki lakos részvételével. A vidékfejlesztés intézményrendszerének fejlesztése kapcsán mintegy 500 vidékfejlesztési menedzser részesült képzésben, akik két éven keresztül szervezték a kistérségi programok készítését, és 2001-től az FVM pénzügyi hozzájárulásával főfoglalkozásban segítik a lakosságot a vidékfejlesztési támogatások igénybevételében, illetve az Uniós csatlakozásra való felkészülésben. A regionalitás és szubszidiaritás alapelveinek érvényesítésére az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya részeiként az ország hét régiójában Regionális Vidékfejlesztési Iroda nyílt, amelynek munkatársai közvetlen kapcsolatot tartanak az FVM és a kistérségek között, és elősegítik a regionális szintű programok megvalósítását.