Zöldségtermesztés 2. [antikvár]

Részlet: első fejezet KÁPOSZTAFÉLÉK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSÜK A káposztafélék a keresztes virágúak (Cruciferae) családjába, ezen belül pedig a Brassica nemzetségbe tartoznak. A nálunk termesztett káposztafélék az alábbi fajokba, ill. változatokba sorolhatók: 1. Fejeskáposzta (Brassica oleracea var. capitata) 2. Kelkáposzta (Brassica oleracea var. sabauda) 3. Karalábé (Brassica oleracea var. gongyloides) 4. Karfiol (Brassica oleracea var. cauliflora) 5. Bimbóskel (Brassica oleracea var. gemmifera) 6. Leveles kel (Brassica oleracea var. acephala) 7. Brokkoli (Brassica oleracea var. cymosa) 8. Kínai kel (Brassica pekinensis). A káposztafélék vetésterülete a zöldségfélék vetésterületének mintegy 10— 12%-át foglalja el. A káposztafélék termesztésének fontosabb körzetei Szabolcs-Szatmár, Hajdú, Győr-Komárom, Pest, Csongrád és Bács-Kiskun megye területén helyezkednek el. Hazánkban és a hasonló földrajzi szélességen fekvő területeken a káposztafélék túlnyomó része kétéves növény. Az első évben csak vegetatív részeket nevelnek. A reproduktív szerveket a második évben fejlesztik ki. A káposztafélék növénytani leírása a következőkben foglalható össze: Gyökérzetükre jellemző, hogy kezdetben erős főgyökeret fejlesztenek, amelynek szerepét később a nagy számban fejlődő gyökéroldalágak veszik át. A föld feletti részek alakulása változatos. A fejeskáposzta és a kelkáposzta szorosan összeboruló levelekből álló fejet nevel, amely tulajdonképpen egy hatalmas rügy. A karalábéra jellemző a megvastagodott szik feletti szárrész, a karfiolra a módosult virágzat. A bimbóskel leveleinek hónaljában a káposztafejhez hasonló szerkezetű rügyek („bimbók") képződnek. A káposztafélék virágzaj:a fürt. A virágok szerkezete a keresztesvirágúak családjára jellemző.'Képletük: KT + 2, C 4, A 2 + 4, G (2). Valamennyi káposztafélénk idegenmegporzó, és általában rovarok közvetítésével terméke-nyül meg. 1* a