A varázscipő [antikvár]

A táblák kissé deformáltak, lapjai enyhén hullámosak.
Mesteri epikai tehetséggel fonja az író e mezeivirág-üdeségű mesecsokrot Seppe, a jámbor vargalegény változatos, humoros, kalandos élményei köré. Az olvasó a vándorló legénnyel együtt szívja be a württembergi hegyes-völgyes táj friss levegőjét, elevenen vonul el előtte a középkori német városok, falvak patriarkális élete, a szorgalmas kézművesek, az egyszerű munkásnép tevékeny mindennapja. S közben csodálatos történetek vízitündérről, csínytevő manóról, varázslatról, ám a mesealakok együtt élnek az emberekkel, maguk is húsvér lények, naivak és kedvesek, akár a hős, a derék Seppe és a bájos Vroni.