Az avantgarde-tól a korszerű alkalmazott művészetig (minikönyv) [antikvár]

Az izmusok... gondolom, kézenfekvő oka van annak is, hogy Lissitzky és Arp az avantgardista irányzatokról már 1926-ban "Az izmusok" címen írt könyvet és ma is gyakran gyűjtőfogalomként használjuk az "izmusok" szót. Nem mintha korábban nem használták volna a praktikus izmus-végződést, amelynek segítségével bármely személynév vagy fogalom egy tendencia, egy mozgalom elnevezésévé szélesíthető. De soha nem született ilyen rövid idő alatt annyi izmus, mint a múlt század végének és a XX. század első két évtizedének művészeti életében. Az irányzatoknak ezt az inflációját fejezi ki Lissitzkyék önironikus többesszáma; s ez az inflatorikus jelleg nemcsak külsődleges jellemző, hanem a kor esztétikai-ideológiai mozgásának igen lényeges vonását húzza alá: azt a földcsuszamlást érzékelteti, amely ebben az időben az európai (részben az amerikai) művészetben végbement és amely minden két-három évben maga alá temetett egy irányzatot, hogy újabb törekvéseknek adjon helyet, amelyek aztán hasonló sorsra jutottak.