Százéves a Typographia (minikönyv) [antikvár]

Az ifjú szakemberjelölt mesterétől tanulja a szakma fortélyait, a fiatal nemzedék, amikor felkészül a sokat idézett nagybetűs Életre, tanulmányai során mindig az idősebb nemzedék sok évtizedes tapasztalatait igyekszik hasznosítani. Az ember nem nélkülözheti, az elődök értékes ismereteit, bölcsességét. Így van az történelmi méretekben, a társadalmi fejlődés minden fázisában, lépcsőfokán is. Az új társadalom építésében felhasználjuk azokat az értékekekt, amelyeket az elődök felhalmoztak. Voltaképpen ez az értelme, ez a mélyebb célja minden olyan munkának, amely visszatekint valamilyen korábbi időszakra az emlékek felelevenítésével. Ez a könyvecske, melyet a Kedves Olvasó most kezébe vesz, szintén azon munkák közé tartozik, melyek egy lepergett kor - jelen esetben kerek száz esztendő - történetét idézik. Egy évszázaddal ezelőtt indult jelentősebb fejlődésnek hazánk ipara. Ez az időszak egyben a munkásmozgalom, a proletariátus tudatos szervezkedésének kezdetét is magában foglalja. Az idén ünnepeltük lapunk megszületésének centenáriumát. 1869. május elsején jelent meg ugyanis első ízben a Typographia, ahogy akkoriban fejlécén írták "A nyomdászat és a rokonszakmák közlönye". A pest-budai könyvnyomdászok önképzőegyletének orgánuma új színt, az addigiaktól eltérő törekvést jelentett a különböző tőkés érdekeltségek sajtótermékeinek világában.