50 éve alapították a BME Épületgépészeti Tanszéket [antikvár]

AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN Dr. Garbai László ',1 Az épületgépészet a modem gazdaság, az emberi civilizáció - a humán szféra -szükségletei kielégítésének egyik legfontosabb - sőt talán legfontosabb - technikai ''!i' tényezője. Az épületgépészet teremti meg a civilizált emberi élet létfeltételeit és csaknem : minden egyéb emberi tevékenység, a termelés, a javak előállításának és a különféle í! szolgáltatások technikai feltételeit, így pl. a fűtés, a vízellátás és csatomázás, az i • energiaellátás, a létesítmény és városüzemeltetés technikai berendezéseit. | Bátran állíthatjuk, hogy az épületgépészet - ha primitív formában is - már jelen volt az ókor városépítészetében is. Attól kezdve, amikor az ember formálni kezdte ' környezetét, állandó lakhelyet választott, termelő tevékenységet kezdett folytatni, kőből épített lakóhelyet, higiénés és komfort igényei jelentkeztek, és megkezdte | | ezen igények kielégítésének megvalósítását, már az épületgépészet bizonyos ele- | meinek megjelenéséről beszélhetünk. ft' Ma az épületgépészet technikai eszközei a lakó- és kommunális épületeknek, továbbá a kommunális és ipan létesítményeknek nélkülözhetetlen elemei. Az épületgépészet emellett jelen van a településhatárokon kívül is, pl. az erőművi technika, a közlekedés és a hírközlés területén. Az „épületgépészet" ma mindenütt jelen van, ahol ember tartózkodik. Az emberi szükségletek és komfortigények legmagasabb szintű és legbonyolultabb technikájú kielégítését kell megvalósítanunk az űrkutatásban, az űreszközökben, a légi-, vízi-és földi közlekedésben valamint a föld alatt, a bányászatban. Lassan eljön az ideje, hogy új nevet találjunk az épületgépészetnek, amely jobban kifejezi a mai tartalmát, témyerését, sokoldalúságát. Az épületgépészet technikai berendezései a nemzeti vagyon 20-25 %-át képezik, és évi előállítási értékükkel kb. ugyanilyen arányban vannak jelen a megtermelt GDP-ben. Az épületgépészet Magyarországon 1945 és 1990 között kétségtelenül igen jelentős extenzív fejlődésen ment keresztül, fejlődése elsősorban a paneles lakásépítési programokhoz kapcsolódott és elsősorban annak igényszintjét követte. Az épületgépészet technikai eszközeinek minősége általában lesújtó volt, messze elmaradt a nyugat-európai színvonaltól. Ugyanakkor az épületgépészeti oktatás és tervezési kultúra szinte egyedülálló értéket képviselt európai mércével mérve is. Ebben az időszakban vált az épületgépészet a mérnöki munka önálló, elismert, igen hangsúlyos és összetett ágazatává. A magyar gazdaság folyamatban levő átalakulása, a hagyományos hazai iparágak leépülése, a hazai alkotó mérnöki tevékenység lehetőségeinek beszilkülése szerencsére kevéssé érinti az épületgépészetet, az épület- és létesítményenergetikát, a településfejlesztés, település-üzemeltetés és település-energetika lehetőségeit, sőt