A Duna vízjárásának előrejelzése [antikvár]

ELŐSZÓIntézetünk egyik alapvető feladatának megoldását, a folyók vízjárásának előrejelzésére szolgáló segédletek kidolgozását, 1955-ben kezdtük meg. Az azóta eltelt három év folyamán főképpen országunk vízrendszerének két főfolyójával a Dunával és a Tiszával foglalkoztunk, de megkezdtük a feldolgozást a Körösök, a Sió, Kapós, Sajó és a Zagyva vízrendszerére is. Elsősorban az árvízi előrejelzésekre fordítottuk figyelmünket és csak az elmúlt évben kezdtünk behatóbban foglalkozni a folyamatos naponkénti előrejelzések, ill. a nyári időszak vízviszonyaira vonatkozó hosszúidejű előrejelzések kérdéseivel.A Tanulmányok és kutatási eredmények" c. intézeti kiadványsorozatunk ebben a kötetében a Dunával kapcsolatos munkák eredményeit mutatjuk be. A kiadvány célja a kidolgozott módszerek bemutatása, ameltyel a dunai előrejelzési feladatok célszerű megoldásához elengedhetetlenül szükséges nemzetközi együttműködéshez is szeretnénk hozzájárulni. Az eredmények szemléltetésére és más eljá-jásokkal való összehasonlíthatósága érdekében megfelelően egyszerűsített kivitelben számos segédletet is csatolunk a kiadványhoz.A kiadványban megadott útmutatás alapján a segédletekkel bárki végezhet tájékoztatás-szerű előrejelzéseket, de a segédletek ilyen közvetlen felhasználása igen nagy körültekintést kíván. Az egyes vízjárási helyzetekre legalkalmasabb segédletek megválasztása, a többféle viszonylatra kidolgozható előrejelzések összhangjának mérlegelése, az árvízi előrejelzések és a folyamatos előrejelzések segédleteinek együttes használata stb. az egész munka beható ismeretét és megfelelő gyakorlatot kíván. Éppen ezért a folyam öt főállomására vonatkozóan (Pozsony, Komárom, Budapest, Dunaföldvár és Mohács) a vízgyűjtőterületre hullott esőzés, ill. a felsőbb állomásokon észlelt vízállások alapján megállapítható árvízi előrejelzéseket a lehetőségek szerint célszerű az Országos Vízjelző Szolgálatnak a rádión, ill. a napi vízjárási térképeken közzétett előrejelzéseivel összehasonlítani. Az Országos Vízjelző Szolgálatnak előrejelzéseihez a csatoltaknál részletesebb segédletek állnak rendelkezésére és az egyes segédletekről leolvasható értékektől bizonyos esetekben el lehet, sőt el is kell térnie (közelebbről lásd a segédletek használatával kapcsolatos fejezeteket).Más a helyzet a kiadványban tárgyalt helyi előrejelzések tekintetében. Azt, hogy a főmércék mely vízállásánál milyen műtárgyakat, ill. a hullámtérnek melyik részeit fenyegeti az elöntés, minden vízügyi igazgatóságnak előzetesen meg kell állapítania és a szükség szerint esetenként meg kell szerveznie a tájékoztató szolgálatot". Az ezzel kapcsolatos segédletek és hossz-szelvények tehát közvetlen gyakorlati felhasználásra készültek.A segédletek használatához szükséges tudnivalók az I. mellékletként csatolt Űtmutató"-ban találhatók. A segédletek szerkesztését ismertető részletes tanulmány a tárgykörrel rendszeresen foglalkozó, ill. a hidrológiai előrejelzések kérdéseiben elmélyedni kívánók számára készült.A munka során többször volt szükségünk a vízgyűjtő ausztriai részére vonatkozó meteorológiai és vízrajzi adatokra, amelyeknek egyrésze csak kéziratban állt rendelkezésre. A kért adatokat, ill. tájékoztatásokat mindig hiánytalanul és igen rövid idő alatt megkaptuk, amiért ezen a helyen is köszönetet mondok dr. W. Kressemek, az osztrák vízrajzi szolgálat vezetőjének.A segédletek és a kiadvány az Intézet IV. osztályán, dr. Lászlóffy Woldemár osztályvezető irányításával készült. A segédletek kidolgozásában néhai Ott János főmérnök, Zsuf/a István mérnök, Starosolszky Ödön mérnök, Marék Miklós mérnök, Szántó Dánielné technikus, Mészáros Erzsébet, Viczián Elemérné és Vidonyi Jánosné rajzoló voltak munkatársak. A kiadvány összeállításában és az eljárás módszertani kérdéseinek a kidolgozásában főként Zsuffa István mérnök volt a szerző segítségére.A kiadvány kiállítása az Állami Nyomda munkáját dicséri.Budapest, 1958. szeptember hó.Stelczer Károly igazgató