A Gerle 13 útja (rossz állapotú) [antikvár]

Részlet: Ezüstpiros szárnyú, karcsú kis gépmadár. Már a keletkezésében béklyók vették körül. A magyar szegénység béklyói. Nem tellett külön-külön iskola-, gyakorló-, műrepülő- és túrarepülőgépre. Egy gépben kellett megoldást nyernie mindannak, amire a magyar sportrepülésnek szüksége volt. Az iskolázás céljából, hogy könnyen, veszélytelenül lehessen vele a repülést megtanulni, kis fel- és leszállósebességre, elegendő stabilitásra van szükség. Ezzel szemben a túrázás lehetőleg nagy utazósebességet, a műrepülés pedig a túlnagy stabilitás helyett inkább élénk kormányozhatóságot, mozgékonyságot kíván. A kis fel- és leszállósebesség mellett a rövid gurulásra már csak azért is szükség van a hazai viszonyaink között, mert kevés városunk, helységünk rendelkezik ma még repülőterekkel, ahol a nagysebességű s ezzel rendesen együtt járó, hosszú gurulású gépekkel a fel- és leszállás üzembiztosan végezhető. Szerencsére azonban majdnem mindenütt akad kisebb-nagyobb rét vagy legelő, ahol a rövidgurulású gépekkel le és fel lehet szállani. A különböző felhasználás kívánalmai így némileg szembehelyezkednek egymással. Szűkös aviatikai életünkből aligha lehetett tapasztalati adatokat szerezni oly irányban, hogy melyik szempont kielégítése voltakép a fontosabb. Így magamnak kellett mértékeket szabnom, s hogy ezek a mértékek mennyiben helyesek és jók, arra a végzett repülések adják meg a választ.