A hőenergiagazdálkodás alapjai [antikvár]

BEVEZETÉSSzükségtelen bizonyítani, hogy az energiagazdálkodás a népgazdaság legfontosabb ágai közé tartozik. Éppen ezért, amint a polgárháború befejezése után felmerült az ország gazdasági életének új alapokra való megszervezésének kérdése, V. I. Lenin kezdeményezésére mindenekelőtt az ország villamosítására vonatkozó általános terv készítéséhez kezdtek. Ezt a tervet 1920-ban állították össze, kidolgozásában részt vett az ország tudósainak és mérnökeinek nagy kollektívája. A kidolgozott terv rOSJIPO (Oroszország Villamosításának Állami Bizottsága) terv néven ismeretes.A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt energiagazdálkodásunk a fejlődés alacsony színvonalán állott. A falvakban nemcsak, hogy nem ismerték a villamosságot, hanem sok helyen a fáklya volt az egyetlen világítóeszköz.Az energiával való ellátottságban Oroszország a többi kapitalista ország között az utolsó helyek egyikét foglalta el: a villamosenergia-termelésben az egész világon a tizenötödik helyen, Európában pedig a hetedik helyen állt.A Szovjetunió gazdasági fejlődésének általános tervében a rOSJTPO terve jelölte meg a szovjet energiagazdálkodás fellendülésének útját. A terv különös figyelmet szentel a nehézipar fejlesztésének, a 'fém és tüzelőanyag termelésének.A rOSJTPO tervét nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették. 1015 esztendő alatt 30 új, 1 750 000 kW össztel-jesítőképességü körzeti villamoserőmü létesítését vették tervbe és azt 250%-ra túlteljesítették. 1913-ban Oroszország erőmüveinek összteljesítőképessége 1 098 000 kW volt, 1937. év végére pedig a villamoserőművek teljesítőképessége a nyolcszorosára emelkedett és a vlllamosenergia előállítása terén a Szovjetunió európai viszonylatban a második, világviszonylatban pedig a harmadik helyet foglalta el.