A képesített gépkocsivezető tankönyve [antikvár]

1. RÉSZ. A KÖZÚTI líÖZLEKElíÉS, SZABÁLYAI BEVEZETÉS. AköalekedésiisEabály.ok Ismerete, Általános tapasztalat, hogy sok gépkocsivezető csak felületesen ismeri a közlekedési szabályokat, de nincs tisztában e szabályok alapos ismeretének jelentőségével sem. Az alapfokú tanfolyamon a hallgató megtanulja a szabályokat és kezdetben, amíg biztonsági érzete nem jött meg, többé-kevésbbé be is tartja, de az idő múlásával fokozatosan felejt. A szabályok felejtésével egyidejűleg a vezetésben mind nagyobb és nagyobb gyakorlatra tesz szert, bátrabban vezet, de ugyanakkor hozzászokik bizonyos íratlan, hagyományos soffőrszokásokhoz, amelyeket ugyan semilyan közlekedési szabály nem enged meg, de így csinálják a többiek is, így szokás, hát ő sem csinálja másképpen. Sofförszokások. Aki Budapest utcáin figyeli a közlekedést, lépten-nyomon tapasztalhatja ez íratlan szokások érvényesülését. Hogy csak egy-két kiragadott példát említsünk, ilyen szokás pl., hogy a másodrendű főútvonalakon haladó a mellékutca keresztezésében nem lassít, előzéskor legtöbbször nem használ indexet, teherautóval huzamosabb ideig halad a villamos-síneken, útkeresztezésben előz stb., stb. E jelenségnek azután az a következménye, hogy egyfelől megvannak az írott közlekedési szabályok, másfelől kialakultak ezek mellé az íratlan sofförszokások, s a kettő rendszerint nem egyezik. Abírőigya korlat. Ez a kettősség önmagában véve még nem volna baj, a baj ott kezdődik, hogy ebből a kettősségből balesetek szár- S