A komáromi nyomdászat és sajtó 1849-ben [antikvár]

KOMÁROM 1848-1949-BENKomárom történetének egyik legfényesebb és egyben legtragikusabb fejezete is a szabadságharc helybeli eseménysorozata. A város történetének ezt a szakaszát már többen feldolgozták - a kortársak és az utókor részéről is - hiszen Komárom vára ahogy mindenkor, ekkor is kulcsszerepet töltött be a magyar történelemben /l/. Most azonban szükségesnek tartjuk a jelentősebb eseményeket - csupán a jelzés erejéig -felidézni, főleg 1848 szeptemberétől, mivel témánk szempontjából különösen ez az időszak az érdekes.Mielőtt azonban az eseményekre térnénk^ ismerkedjünk meg a várossal Beöthy Zsigmond korabeli leirása alapján /2/.A 12 000 lakosú Komárom három részből állt: a várból, a várerősitményből és magából a városból. "A város maga a Duna és a Vágtól vétetik körül, s felülről a pozsoni országút felé egy, a két folyót összekapcsoló erősitvénnyel, mely Q nádorvonalnak neveztetik. Árkai bármely perczben vizzel megtölthetők, s keresztül rajta egy csigákon felvonható hiddal ellátott kapu vezet a városba [. .j Ezen erősitvényekhez a város körülfekvő részeiből kisajátítás utján már igen sok ház és telkek foglaltattak el T. . A várföld összterülete 3000 holdat foglaland el. Mi magát a tulajdonkép várat illeti, az két részből áll T. . 3 az ó és uj várból. Az óvár egy négyszöget képez, melybe a földszint köröskörül laktanyák, éléstárak és sütőkemencék épitvék, kivülről pedig sánczok, kő- és földbástyák erősitik, mellyek közvetlenül a Duna- és Vágtól vétetnek körül. Ebből a várba egy felvonóhíd vezet keresztül egy kapun í. . ."] Az uj vár szinte négyszögből,csakhogy nagyobb és tágasabból áll, melynek két nagy szárnyán földszint és emeletre laktanyák vannak épitve . . .1 E várnak udvarában a Vág felé néző ablakokkal egy emeletre kényelmes tisztilak emelkedik, melynek középosztályában a várparancs-5