Bővebb ismertető
Az ipar kiemelkedő szerepet tölt be a magyar népgazdaság életében, s egyben szerves része is annak. Teljesítménye döntő fontosságú a társadalom szükségletei kielégítésében: az ipar szolgáltatja a munkaeszközök döntő többségét az anyagi termelés ágazatai számára, s elégíti ki a lakosság igényeinek jelentős hányadát közfogyasztási cikkekből. A tudomány és a technika vívmányainak alkalmazása révén széles körű bekapcsolódásával a nemzetközi munkamegosztásba jelentősen elősegíti a munka termelékenységének emelését a gazdaság valamennyi szférájában. Ez az ipari termelés fejlődésével együtt jelentősen befolyásolja a foglalkoztatottság alakulását társadalmi méretekben. Mindezek következtében az ipar fejlődése nagy hatással van a többi ágazat, az egész népgazdaság előrehaladására. S viszont: a népgazdaság más ágazatainak fejlődése, munkája vissza is hat az ipar helyzetének alakulására.Az iparnak nemcsak gazdasági, hanem társadalmi-politikai szerepe is jelentős. Az iparban dolgozik a munkásosztálynak, a társadalom vezető erjének derékhada. Az ipar fejlődése, helyzetének erősödése növeli a munkásosztály erejét, hatását a társadalmi folyamatokra. Az ipar korszerűsödése együtt jár a munkások képzettségének, kulturális színvonalának'emelkedésével, területileg egyenletesebb elhelyezkedése pedig életmódot fejlesztő, településfejlődést szolgáló társadalmi tényező.A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. július 6-i ülésén átfogóan értékelte az ipar helyzetét, és meghatározta fejlesztésének feladatait, fő irányait. Először fordult elő, hogy a Központi Bizottság átfogó, hosszabb távú iparpolitikai határozatot hozott. Ennek több oka van. Önmagában is szükségszerű, hogy egy hosszabb időszak, az iparosítás történelminek nevezhető szakasza után is számot vessünk a népgazdaság vezető ága, az ipar fejlődésével, helyzetével, eredményeivel és problémáival. Ezen túlmenően kettős értelemben is korszakváltás időszakát éli a magyar ipar (és egész népgazdaságunk): egy világgazdasági átrendeződését és egy