A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1939. augusztus 13. [antikvár]

Részlet:Stockholm, a svédek 544.000 lakosú fővárosa a városi élet fejlődésének olyan fokán áll, amely felé Budapest közvetlen fejlődése is mutat. A városi élet magasabb rendűsége elsősorban a svéd nép szociális és társadalmi fejlettségének, valamint a helyi viszonyok alakulásának következménye. Természetesen a nagyvárosi igények fokozódásával a közszolgáltatásokkal szemben megnyilvánuló kívánságoknak a város vezetősége is a legjobban kívánt megfelelni. Ez a törekvés irányította a város vezetőségét az új vízmű megépítésében is, melynek tanulságai azért is érdekesek részünkre, mert egy olyan megoldásra vonatkoznak, melyet Budapest Székesfőváros Vízműveinek kiterjesztésével kapcsolatosan egyesek kívánatosnak tartottak. A svéd nép magas szociális fejlettsége és általános műveltsége nemcsak az egyének igényeiben és életmódján, hanem az egész társadalmi berendezkedésükben kifejezésre jut. Ennek kifejlődésére a jó kereseti viszonyok, a független élet iránt megnyilvánuló vágy és ezek következtében a kényelem kielégítésére hivatott háztartási és egyéb kiszolgáló személyzetben mutatkozó hiány voltak irányt adó befolyással.