A modern vegyészet csodaműhelyében [antikvár]

Részlet: Mielőtt a tárgyra térnénk... Ha Julius Cézár köznapi életét összehasonlítanánk egy pesti gépszedő mindennapi életével, ez a szembeállítás igen érdekes, majdnem hihetetlen gondolatokra vezetne bennünket. Kiderülne, hogy a ma embere lényegesen kényelmesebben éli le életét, mint a világhatalmú nagy római császár. Amikor ugyanis a hódító római császár levetette aranyos vértjét, sarokba dobta kardját és igyekezett magánember lenni, akár egy közepes jövedelmű munkás, aki levetette munkazubbonyát, amikor mindkettőjük számára elkezdődik a magánélet. A munkás is, a császár is, megegyeznek abban, hogy ezt az életet, magánéletüket, lehetőleg kényelmessé igyekeznek tenni. A világhódító római császár ilyenkor végigheveredett prémekkel letakart márványkerevetén, de ugyanakkor kérdezzük meg a pihenő munkástársunkat, vajjon elcserélte volna-e a császári márványheverővel jólrúgózott, egyszerű sezlónját! De itt van még más is! Mialatt munkástársunk felkattantotta remekül világító villamoslámpáját, azalatt a nagy császár pislákoló és bűzös olajmécsessel, esetleg kormozó és füstölgő szurokfáklyákkal világíttatott magának. A hermelinnel szegélyezett bíborpalástnál is sokkal kellemesebb viselet a mai ember kényelmes szabású szövetzakója.