Bővebb ismertető
A
BEVEZETÉS [1] [6] [7] [15] [31]
Magyarország, a nagy inert-tartalmú földgázok összetételét, mért és becsült mennyiségét figyelembe véve, Mexikó után világviszonylatban a második helyen áll a természetes CO2 vagyont illetően. Elgondolkoztató jelenség, hogy a már oly sokszor tárgyalt sokrétű és sokat ígérő hasznosítási lehetőség ellenére miért késik a régóta esedékes és az egészséges megoldást elősegítő, megfontolt intézkedések kiadása akkor, amikor a legtöbb ország csak mesterséges úton tudja biztosítani a különböző technológiai célok eléréséhez szükséges CO2 mennyiséget.
A nagy inert-tartalmú hazai földgázok hasznosításával kapcsolatban eddig, főleg csak tanulmányok, tervek és elképzelések születtek, amelyek közül alig valósult meg valami. A békési un. "sapkagázok" tüzeléstechnikai hasznosításán túlmenően, amelyeket az Orosházi Üveggyárnál vezettek be és nem az előzetes elképzelések szerinti mértékben fogyasztanak, csak a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat használ föl nagymennyiségű szénsavas földgázt a tisztított CO2 előállítására és a Magnezitipari Egyesülés kezdte meg a rákóczifalvai gázkészlet hasznosítását a szintetikus magnezit előállításánál. A többi, zömmel kísérleti jellegű hasznosításnál a gázfogyasztás mértéke a készletekhez viszonyítva elenyészően kicsi.
A nagy inert-tartalmu földgázok hasznosításával kapcsolatban az eredménytelenséget csak részben indokolja az a tény, hogy az OKGT-re rendkívüli terheket ró műszaki és pénzügyi vonatkozásban is a jóminőségű és közvetlenül is felhasználható földgázok termelése, elosztása, valamint a már kiépített országos gáztávvezeték rendszer fokozatos bővítése. így nem várható el joggal, hogy az egyébként nagy nemzeti vagyont képviselő, nagy inert-tartalmu földgázkészletek hasznosításának lehetőségeivel is csak az OKGT foglalkozzék és jelentős anyagi áldozatok árán engedményesen, vagy éppen térítés nélkül biztosítsa a főleg CO2-ben dús gázelegyet.
Ez a kérdés is csak tárcaközi szinten és a földgázprogram keretein belül oldható meg, az érintett tárcák és hatóságok gazdaságossági szempontból is megfontolt reális döntése, műszaki és anyagi aktív segítsége révén.
Hazai viszonylatban, a kőolaj és földgázkutatások során sokhelyen és jelentős mennyiségben talált, nagy inert-tartalmu földgázokat mindenképp a területileg kötött energiaforrások közé célszerű sorolni. A már feltárt és várható gázkészlet hasznosításánál pedig az ipari és kommunális érdekeken túl, a mezőgazdaságban várható igen nagy és sok esetben megfelelően nem is érzékelhető lehetőségeket minden esetben figyelembe kell venni.