A népgazdaság energiaellátásának tervezése [antikvár]

Előszó Ez a jegyzet áttekintést törekszik nyújtani azokról a legfontosabb problémákról, amelyek a népgazdaság energiával 411, energiahordozókkal való ellátásának tervezése során felmerülnek. Az összefoglalás szót szándékosan kerüljük, minthogy a témakör ma sem lezártnak, sem a hozzá kapcsolódó területektől egyértelműen elhatároltnak nem tekinthető, ugyanakkor erős fejlődésben van. A területnek ez a lezáratlansága lehetővé-, a jegyzet kötött terjedelme pedig kötelezővé tette a tárgyalandó témák körének bizonyos fokig önkényes megvá -lasztását illetőleg leszűkítését. A végülis megmaradtakat két csoportba soroltuk. Ennek megfelelően a bevezetést követő első rész a népgazdaság energiahordozókkal való ellátásának általános kérdéseivel foglalkozik, mig a második az energiagazdálkodásban kitüntetett szerepet játszó és egyre fokozódó jelentőségű villamosenergiaellátás különleges problematikáját tárgyalja. Az a tény, hogy a népgazdasági szintű energiatervezés egységesen kialakult hagyományokkal nem rendelkezik, ugyanakkor mint tudományágat világszerte, így hazánkban is sokan és magas szinten művelik, a vizsgálati és tervezési módszerek sokféleségét is jelenti. Az irodalomból kitűnik azonban, hogy ezek céljukat és lényegüket tekintve jórészt azonosak, vagy csaknem azonosak, ezért célszerűnek látszott itt is a kör szükitése. A jegyzet vezérfonalául igy elsősorban a Magyarországon alkalmazott és a külföldiekkel feltétlenül egyenrangú módszerek bemutatását választottuk, amelyeket értékes egyéni kutatá -sok mellett főként az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság, és az Erőmű és Hálózattervező Vállalat alakítottak ki. Az energiaellátás tervezésénél a modern valószinűségszámitásra alapozott statisztikai módszereknek és az utóbbi évtizedekben kialakított matematikai eljárásoknak, igy elsősorban a lineáris programozásnak döntő szerep jut. Ezeknek ^ !tervezési módszerekben való elmélyüléshez szükséges mérvű taglalása messze meghaladta volna a jegyzet kereteit, ezért általában be kellett érnünk a vonatkozó szakirodalomra való hivatkozással. A jegyzet stílusát és szerkesztésmódját illetően a tankönyv jellegből adódó követelményeket tartottuk szem előtt. A tudományos értekezésekétől eltérő módon ezért sűrűn folyamodtunk ismétléshez, a legfontosabb részletek jobb megjegyezhetősége, "bevéshetősége" érdekében. Ugyanakkor tekintettel kellett lennünk arra a körülményre is, hogy a jegyzet már egzisztenciával rendelkező villamosmérnökök részére készül, akik ismereteik ilyenirányú bővítését minden valószínűség szerint jelenlegi munkaterületükön maradva igénylik, ezért számukra elsősorban az itteni szemléletmód elsajátítása lehet gyakorlatilag hasznos, az energiatervezés "technikai" lebonyolításának részletezése helyett.