Bővebb ismertető
A tartók és tartórendszerek különböző rugalmas stabilitási (kihajlási) eseteinek megoldásai, bár irodalmuk ma már elég nagy, a tényleges mérnöki tervezői gyakorlat számára a leghozzáférhetetlenebbek, a legáttekinthetetlenebbek és főleg igen szűk területre szorítkoznak.
Különösen az utóbbi hiányosság súlyos, mert a rugalmas stabilitási esetek száma roppant nagy, roppant változatos és szinte áttekinthetetlenül sokféle, egy-egy eset pedig még az átlagosnál jobban képzett mérnök számára is majdnem megoldhatatlan probléma, vagy ha meg is oldható, rendszerint igen hosszas. Sajnos, kissé az irodalom is, de főleg a mérnöki gyakorlat a prizmatikus nyomott rudak kihajlására korlátozza a stabilitási jelenségekkel való foglalkozást, úgyhogy a mérnöki köztudatban a rugalmas stabilitás általánosabb fogalma úgyszólván összeesik a nyomott rudak kihajlásának szűkebb fogalmával. Pedig ez a terület csak elenyésző (bár kétségtelenül majdnem legfontosabb) része a szinte végtelen változatú és kombinációjú egyéb stabilitási problémáknak.